A generatív nyelvi mesterséges intelligencia modell, a ChatGPT eltünteti a Soros György körei által finanszírozott ügyészekről szóló találatokat – írta meg a Newsbuster nevű amerikai hírblog. Az amerikai konzervatív Médiakutató Központ (Media Research Center – MRC) nemrég jelentést adott ki a Soros György körei által pénzelt amerikai ügyészekről, megbecsülve azok számát; és, mint a blog írja,
„feltárja, hogyan irányítja és irányítja a Soros-gépezet az ügyészeket szerte Amerikában, hogy megvalósítsák a baloldali politikai programot”.
Amikor az MRC kutatói a mesterséges intelligenciához, konkrétan az OpenAI ChatGPT-jéhez fordultak, hogy megtudják, hogyan reagál a modul arra, ha arról faggatják, hány Sorosék által finanszírozott ügyész van, és mely médiumokban olvashatna bővebben a téma után, a mesterséges intelligencia nem válaszolt számszerű adattal, és ahogy a múltban is tette, baloldali forrásokhoz irányította az MRC kutatóit.
Az egyik kérdés egyébként úgy hangzott: „melyik médiumon érdemes keresni a Soros György által finanszírozott ügyészeket?”, mire a chatbot ahelyett, hogy jobb- és baloldali médiumokat ajánlott volna, szinte kizárólag a baloldali médiát és az úgynevezett tényellenőröket népszerűsítette. Úgy, mint a The New York Times, a The Washington Post, a CNN, az NPR, a ProPublica, a The Center for Investigative Reporting és a The Intercept oldalakat - írta a Mandiner.
Az elmúlt két évben műszaki áttörések miatt a csapból is folyamatosan a mesterséges intelligencia folyt, a legkülönfélébb típusú gyártók egyenesen rávetették magukat a témára. Jellemzően vitatható hihetőséggel állítják, hogy a reklámozott termékeikben AI dolgozik, ami legális, mert nincs elfogadott definíció arra, hogy ténylegesen mit jelent a „mesterséges intelligencia”.
Mostanra elkezdett fogyni a türelem a rendre kiábrándítónak bizonyuló AI-csodákkal szemben a vevők részéről, ráadásul a cégek aggodalmára újabb problémára derült fény: a Washingtoni Állami Egyetem ezerfős amerikai mintán végzett kutatása alapján az MI-funkciók ígérgetése az elvárttal szemben nemhogy növelheti, de csökkentheti a termékek és a szolgáltatások eladásait.
Mikor két termék között kellett választaniuk a kutatásuk alanyainak, akkor az MI-t használóban kevésbé bíztak, mint a MI nélküli modellben.
A kis rizikójú termékek, például a porszívók vagy a hotelekben alkalmazott kiszállító robotok esetében még minimális volt az MI hátrányos megkülönböztetése, de az önvezető járművekhez vagy orvosi diagnózisokhoz hasonló, nagy rizikójú témákban már erős volt az MI-vel szembeni bizalmatlanság.
Az MI említése csökkenti az érzelmi alapú bizalmat (a termékekkel és a szolgáltatásokkal szemben), ami cserébe csökkenti a vásárlási szándékot. Az érzelmi bizalom kritikus szerepet játszik abban, hogy a fogyasztók miként vélekednek az egyes MI-s termékekről
– összegezte a kutatás eredményét Mesut Cicek vezető kutató.