Saját szankciói döntik romba Európát, lengyel segítséggel robbanthatták fel az ukránok az Északi Áramlatot - heti összefoglaló

Képünk illusztráció!

Fotó: Daniel ROLAND / AFP

Gyengélkedik az ipar a háború árnyékában, Romániában és Szlovákiában viszont élénkül a termelés. Újabb energiaválság érik, a Panama-csatornát az aszály miatt kénytelenek elkerülni a tankerhajók. Egyre biztosabb a GDP visszaesése Németországban. Kiderült az is, hogy lengyel segítséget kaphattak az ukránok az Északi Áramlat felrobbantásához.

Tragikus képet fest az európai gazdaságról a legújabb termelési adat, amely alapján nagyon úgy tűnik, amíg tart az orosz–ukrán háború , addig az európai külpiacok szenvedni fognak. Júniusban az Eurostat, azaz az Európai Unió statisztikai hivatalának első becslése szerint az előző év azonos időszakához képest a szezonálisan kiigazított ipari termelés az euróövezetben 3,9 százalékkal, a EU-ban pedig 3,2 százalékkal mérséklődött. 

Azon tagállamok közül, amelyekről rendelkezésre állnak adatok, a legnagyobb éves csökkenést Írországban mínusz 17,4 százalék), és Horvátországban mérték, ahol 8,3 százalékkal esett vissza a volumen. 

Romániában és Szlovákiában éledezik az ipar: havi bázison a legnagyobb csökkenést Írországban (mínusz 7,8 százalék), Belgiumban (mínusz 6,5 százalék), Horvátországban és Portugáliában (mínusz -3,7 százalék) regisztrálták. 

A legnagyobb növekedést pedig Romániában (4,0 százalék), Finnországban (3,6 százalék) és Szlovákiában (2,1 százalék). 

Kína lassulása súlyos válságot idéz elő az acéliparban.
Fotó: AFP / Ina FASSBENDER / AFP

Leépül az acélipar: brutális válság bontakozik ki, vezéráldozatokkal 

A világgazdaság és első helyen Kína lassulása súlyos válságot idéz elő az acéliparban mind beszállítói, mind feldolgozói és felhasználói oldalon. Iparági szakértők szerint a kereslet összeomlása a 2008-as és a 2015-ös válság idején tapasztaltat is felülmúlhatja. Nem kisebb személyiség kongatta meg a vészharangot, mint Hu Wangming, a világ legnagyobb acélgyártója, a China Baowu Steel Group Corp. elnöke.  

A világ acéltermelésének 7 százalékáért felelős Baosteel a saját bőrén érzi a kínai ingatlanfejlesztési szektor financiális válságának következményeit, amit a megrendelt áruért fizetni már nem tudó építési vállalkozók és a megrekedt beruházások jelentenek – az országban 48 millió befejezésre váró lakás ügyét kellene mielőbb és megnyugtatóan rendezni.  

De nem sokkal jobb a helyzet a feldolgozóiparban sem, ahol már híre-hamva sincs az egykori lendületes növekedésnek. Az acélipari vállalatok eközben sorra csökkentik a kapacitásaikat, állítják le a kohóikat és küldik el a szakembereiket – írja a Bloomberg. 

Tankerhajók és kompok a Panama-csatornán.
Fotó: AFP / ARNULFO FRANCO / AFP

Érik az újabb energiaválság, a Panama-csatornát is kénytelenek kerülni a tankerhajók 

A múlt hónapban összesen 13 cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító tanker haladt át az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő Panama-csatornán, ami kevesebb mint fele a 2022. júliusi számnak. A mezőgazdasági terményeket, például gabonát szállító hajók áthaladása júliusban éves szinten 35 százalékkal, 129-re csökkent. 

Más típusú hajók a szokásos mértékben használták a vízi utat. Korábban naponta akár 36 hajó is áthaladt a csatornán, de a csapadékhiány és az erre válaszul elrendelt korlátozások miatt januárban ez a szám 20-ra csökkent. Panama a tavalyi aszály óta árat is emelt, és minden hajótársaságot arra kényszerít, hogy jó előre foglaljon időpontot. Mindezért a csatornán való áthaladás költségei az egekbe emelkedtek, miközben az átkelés rugalmatlannabbá vált. 

A drágulás következtében, a szárazság és a csökkenő forgalom ellenére is 15 százalékkal nőttek a csatorna üzemeltetéséből származó bevételek, a következő pénzügyi évre pedig további 3 százalékos növekedést várnak. 

A jelenlegi helyzet azonban rávilágít: az ellátási lánccal és az éghajlatváltozással összefüggő zavarok  felhajthatják a globális kereskedelem költségeit. 

Érdemes megemlíteni, hogy tavaly a szárazság az Egyesült Államokban a Mississippi folyón és az európai Rajnán is több hónapig tartó fennakadásokat okozott, míg máshol az emelkedő tengerszint több nagy folyó mentén is megnövelte az árvízveszélyt.  

EU-s zászló a Magyar Nemzeti Bank épülete előtt.
Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP

Régiós fizetések: Magyarország tapad a csehekre, a románok nagyon jönnek, a lengyelek mindenkit levernek

Korántsem olyan tragikus a magyar bérhelyzet, mint ahogy a magyar sajtóban rendszeresen ábrázolják, legalábbis a szomszédos országok bruttó átlagbérei alapján biztosan nem. 

A régiós országok statisztikai hivatalainak legutolsó adatai szerint a gazdasági kihívások és a gyenge európai konjunktúra ellenére a térségben elképesztő bérrobbanás zajlik, és ebből vannak, akik profitálnak, mások viszont kevésbé. 

Az utóbbiak közé tartozik Csehország és Szlovákia, miután mindkét országban 10 százalék alatt van a bérdinamika évek óta. Ennek köszönhető, hogy helycsere történt a térség fizetési rangsorában. Míg 2022-ig a cseheknél voltak a legmagasabbak a bruttó átlagbérek a V4-ek között, mára a közép-európai régió legdinamikusabb gazdasága, Lengyelország vette át a vezetést. Az idei első negyedévben 8147 zloty volt az átlagkereset a lengyeleknél, ami 717 ezer forintnak felel meg.  

Korábban többször írtunk róla, a V4-ek között a cseh gazdaság szenvedi meg leginkább a háború óta tartó válságot. 

A bruttó átlagbér az első negyedévben 43 941 korona, azaz 681 ezer forint volt, ami 7 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. Márpedig ez kevesebb mint a fele a magyar keresetek növekedési ütemének. Egyre inkább megvalósul, ami korábban elképzelhetetlen volt: 

a hazai fizetések, ha lassan is, de kezdik utolérni a cseh kereseteket. 

Kár tagadni, hogy mindeközben a románok is nagyon feljöttek. Romániában a bruttó átlagkereset az első negyedévben 8157 lej, ami 77 lejes árfolyamon számolva 628 ezer forint volt. 

Ugyanakkor mindig érdemes elmondani, hogy a romániai bérek azért is magasabbak, mert a 2017-ben bevezetett reform óta a járulékukat kvázi egy az egyben a munkavállalókra hárítják, így a román foglalkoztatottak keresetét sokkal több adó terheli, mint bárhol máshol a régióban. 

Németország zászlaja.
Fotó: NurPhoto via AFP / NurPhoto via AFP/Artur Widak/NurPhoto

Rossz hír Németországból: hiányzik a lendület, egyre biztosabb a gazdasági visszaesés 

A német gazdaságból továbbra is hiányzik a lendület egy friss tanulmány szerint. Sőt, Németországban egyre nagyobb az üzleti bizonytalanság, romlott több pénzpiaci és hangulati mutató.  A gazdasági visszaesés kockázata azért nőtt, mert több pénzpiaci és hangulati mutató is egyidejűleg romlott. Különösen erős hatást gyakorolt Európa legnagyobb gazdaságára a vállalati fizetésképtelenségek viszonylag magas száma, valamint az ipari beszerzési menedzser indexek világszerte lassú emelkedése. 

A német bruttó hazai termék (GDP) 0,1 százalékkal zsugorodott a második negyedévben, azután, hogy az év első három hónapjában 0,2 százalékkal nőtt. Ha a harmadik negyedévben is zsugorodik a német gazdaság, akkor technikai recesszióba kerül. 

Az alacsonyabb infláció és a béremelések következtében a háztartások ugyanakkor ismét több pénzből gazdálkodhatnak a gazdasági minisztérium szerint. A magánfogyasztás tehát lendületet adhat a gazdaságnak az év második felében – állapította meg a tanulmány. 

Azonosították az Északi Áramlat egyik feltételezett felrobbantóját, egy ukrán búvárt, aki Lengyelországban él.
Fotó: AFP

Az ukránok lengyel segítséggel robbanthatták fel az Északi Áramlatot 

Egy a német Die Welt című lapnak adott interjújában August Hanning, a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat korábbi vezetője azt mondta, hogy szerinte az Északi Áramlat felrobbantásához az ukránok segítséget kaptak Lengyelországtól. A 2022 szeptemberében, hét hónappal az orosz–ukrán háború kezdete után történt robbantások súlyos károkat okoztak az Északi Áramlat 1. és 2. vezetékeiben, amelyek egyaránt kulcsfontosságúak az Oroszország és Németország közti gázszállítás szempontjából. 

Valószínűnek tűnik, hogy a támadást egy ukrán szabotőralakulat hajtotta végre, de erre csak úgy volt lehetőségük, ha megfelelő logisztikai támogatást kaptak Lengyelországtól, egy ilyen lépéshez viszont a legmagasabb politikai körök közti egyezségre van szükség. Úgy gondolom, Zelenszkij és Duda megegyezett a művelet végrehajtásáról

– fogalmazott Hanning az interjúban. 

Hanning egyébként 1998 és 2005 között, Gerhard Schröder kancellársága idején vezette a német hírszerzést. Schröderről tudni kell, hogy a német politikából való távozását követően a Gazprom tanácsadójaként dolgozott, és az Északi Áramlat kiépítésében is fontos szerepet játszott.