Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 942. napjáról.
Orosz csapatok lőttek egy bányát Donyecki területen, két női bányász meghalt, egy másik ember pedig megsérült - jelentette az ukrán energiaügyi minisztérium szeptember 22-én.
Irán az Oroszországnak szállított ballisztikus rakéták mellé nem mellékelt mobil indítórakétákat - jelentette a Reuters szeptember 21-én három, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.
Orosz légicsapás érte vasárnapra virradóra Harkov városát huszonegy embernek okozva sebesülést - tudatták az ukrán hatóságok. A tájékoztatás szerint egy siklóbomba robbant fel egy emeletes épület bejárata előtt. A sebesültek között három gyermek is van, a lakóház mintegy 80 lakóját evakuálták. Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkov megye kormányzója szerint ketten, egy 17 éves fiú és egy 39 éves nő súlyos sebesüléseket szenvedtek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a bombatámadást, s ismételten a kijevi vezetés nyugati partnereihez fordult további segítségért az orosz légicsapások elhárítása végett.
Ukrajnának teljes körű, nagy hatótávolságú csapásmérő képességekre van szüksége, dolgozunk partnereink meggyőzésén
- írta a közösségi médiában tett bejegyzésében az ukrán elnök. A dnyipropetrovszki régióban egy orosz dróncsapás következtében szombaton ketten meghaltak a helyi kormányzó közlése szerint. A keleti Kurahove településen, amely az orosz erők előrenyomulásának egyik csapásiránya, tüzérségi tűzben egy ember meghalt a regionális ügyészség szerint. Szumi régió hatóságai pedig orosz légicsapásokról számoltak be a helyi energetikai infrastruktúra létesítményei ellen Sosztka településén. Az ukrán légierő állítása szerint a vasárnapra virradóra indított mintegy 80 orosz drónból az ukrán légvédelem lelőtt 71-et. Hat továbbit pedig elektronikai hadviselési eszközökkel semlegesítettek az ukrán légierő Telegram-csatornáján közzétett beszámoló szerint. Utóbbi közlemény szerint Oroszország kilőtt két irányított rakétát Luhanszk területéről, azt azonban az ukrán fél nem tárta fel, hogy mi lett ezek sorsa. Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter az Obozrevatyel hírportál szerint arról számolt be, hogy a kijevi vezetés nyugati partnereivel amerikai gyártmányú F-16-os harci repülőgépeken kívül Gripen és Eurofighter Typhoon típusok átadásáról is tárgyal.
Már vannak megállapodásaink F-16-osok és Mirage-ok átadásáról. Folynak a megbeszélések Gripen és Eurofighter Typhoon vadászrepülők ügyében. Hamarosan lesznek eredmények, amelyeket bejelenthetünk
- mondta a védelmi tárcavezető. Zelenszkij korábban úgy nyilatkozott, hogy a Kijev partnerei által eddig ígért F-16-osok mennyisége "csekélység", Ukrajnának ugyanis legalább 128 ilyen vadászrepülőgépre lenne szüksége.
Gerhard Schröder, Németország korábbi kancellárja nemrégiben kifejtette véleményét Zürichben a globális politikai helyzetről. A volt kancellár arról beszélt az orosz-ukrán háború kapcsán, hogy a két ország igen közel járt a béke megvalósulásához a háború korai szakaszaiban.
A lehetőség azonban elszállt, részben a politikai nyomás és a háttérben lévő erők miatt, amelyek a békét megakadályozták.
Schröder utalt arra, hogy Zelenszkij kormánya nem hozhatott szabadon döntést, mivel „erősebb köröknek” volt érdekében a háború folytatása. A teljes cikket itt elolvashatja. https://www.origo.hu/nagyvilag/2024/09/schroder-orosz-ukran-haboru-beke-trump-putyin
Oroszország nem fog részt venni az Ukrajna által tervezett második békekonferencián sem - jelentette be a moszkvai külügyi szóvivő szombaton. Marija Zaharova közleményében úgy fogalmazott, a második konferenciának is ugyanaz lesz a célja, mint a júniusi svájci csúcstalálkozónak: hogy
előmozdítsák az illuzórikus Zelenszkij-formulát mint a konfliktus kezelésének alapját, megszerezzék az országok többségének támogatását, és ultimátumot adjanak Oroszországnak a kapitulációról.
"Ilyen csúcstalálkozókon mi nem fogunk részt venni" - szögezte le, hozzátéve, hogy "az eljárás az angolszászok és ukrán bábfiguráik újabb átverése, és az egésznek semmi köze nincs a konfliktus rendezéséhez".
Friss műholdfelvételek szerint felrobbant egy orosz RS–28 Sátán vagy Szarmat interkontinentális ballisztikus rakéta. Az eset komoly aggodalmakra adhat okot.
Az RBK–Ukraine híradására hivatkozva a Magyar Nemzet azt írja: szeptember 21-én ukrán katonák állítólag megtámadták az orosz 23-as GRÁU arzenált Tveri területen és a Tihoreci arzenált Krasznodari környékén.
A Nyugatnak nem is lenne elegendő nagy hatótávolságú rakétája ahhoz, hogy áthatoljon Oroszország sűrű légvédelmi hálózatán – nyilatkozta egy amerikai szakértő, Zelenszkij azon törekvésével kapcsolatban, hogy engedélyeztetné Washingtonnal ezen fegyverek Oroszország elleni bevetését.
Ha Ukrajna meg is kapja az engedélyt a nyugati fegyverek orosz területek elleni mélységi bevetéséhez, az nem fogja befolyásolni a háború menetét.
Nem lesz ugyanis elegendően nagy hatótávolságú rakétája ahhoz, hogy áthatoljon az orosz erők sűrű légvédelmi hálózatán
– mondta Brian Berletic volt amerikai tengerészgyalogos a New Atlas nevű YouTube-csatornája műsorában.
„A probléma az, hogy
a Nyugat nem gyárt elegendő mennyiségben nagy hatótávolságú rakétákat ahhoz, hogy az ukránok megfelelő erővel csapjanak le orosz célpontokra,
illetve hogy képesek legyenek legyőzni az orosz lég- és rakétavédelem sűrű hálózatát” – fogalmazott Berletic. Szerinte az ukrán hadsereg „már bebizonyította”, hogy képtelen érdemi célpontokat elérni nagy hatótávolságú fegyverekkel Oroszország ellen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a jövő héten Washingtonba utazik. Bejelentette, a látogatása egyik célja, hogy engedélyt kapjon a nyugati nagy hatótávolságú fegyverek Oroszország elleni bevetéséhez.
Meg fogjuk győzni partnereinket”
– fogalmazott szombat esti videóbeszédében.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia korábban megtagadta Kijev arra vonatkozó kérését, hogy az általuk biztosított nagy hatótávolságú rakétákat Oroszország ellen vessék be „bármilyen célpontra, bármilyen távolságra”.
Az oroszok vasárnap csapást mértek az ukrán hadiipari rendszer energetikai létesítményeire, illetve katonai repülőterek infrastruktúrájára és dróngyártó műhelyekre – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz légvédelmi erők a minisztérium jelentése szerint hat francia Hammer légibombát, hat amerikai HIMARS MLRS lövedéket, két S-200-as légvédelmi irányított rakétát, valamint 106 repülőgép típusú drónt semmisítettek meg.
A poltavai régióban bejelentették, hogy károk keletkeztek egy energetikai infrastrukturális létesítményben.
Megsérült egy fontos energetikai létesítmény a Poltava régióban – mondta a helyi regionális közigazgatás vezetője, Philip Pronin a Telegram csatornán. Hozzátette: számos fogyasztó maradt áram nélkül.
A folyamatos nyugati katonai segítségnyújtás arra kényszerítheti Oroszországot, hogy taktikai nukleáris fegyvereket vessen be – mondta Szergej Markov politikai szakértő, Vlagyimir Putyin korábbi tanácsadója. Markov aggodalmát fejezte ki a Nyugat növekvő szerepe miatt az orosz-ukrán háborúban.
Markov világossá tette, hogy a konfliktus további eszkalációja súlyos következményekkel járhat, akár Nagy-Britannia ellen is irányulhatnak támadások.
Kifejtette, hogy végső soron brit terület is célponttá válhat, és előfordulhat, hogy az orosz haderő valós csapásokat mér azokra az F-16-os gépekre, amelyek romániai és lengyelországi bázisokon állomásoznak.
Moszkva rövid időn belül modernizálja a sorkatonai nyilvántartást és a behívási rendszert. Már zajlik az új katonai nyilvántartás tesztüzeme, jönnek az elektronikus sorkatonai behívók.
A hatóság szerint „normális előkészítő folyamat” zajlik, de az újítás a sorkatonaság minél gyorsabb mozgósítását szolgálja.
Egy civil lakos megsérült az ukrán fegyveres erők dróncsapása miatt Horlivkában – jelentette a város polgármestere, Ivan Prihodko a Telegram csatornáján.
Egy UAV támadása következtében egy horlivkai civil megsebesült
– áll a polgármester közleményében.
Robbanás történt vasárnap az ukrajnai Dnyipro városában - jelentette a " Public " helyi tévécsatorna. Az ukrán Digitális Átalakítási Minisztérium jelentése szerint ma reggel
légiriadó volt érvényben Ukrajna Dnyipro, Szumi és Harkov régióiban.
Az ukrán csapatok Donyecket és Horlivkát támadták, fél óra alatt 15 NATO-lövedéket lőttek ki, kazettás lőszereket is használtak – jelentette az Ukrajnai Háborús Bűnöket Megfigyelő és Koordináló Központ (JCCC) képviselete.
Az ukrán-magyar határszakaszon 6476-an léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7638-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében - áll a közleményben.
Az oroszok etgnap egy többemeletes lakóházat támadtak Harkivban, Ukrajna második legnagyobb városában, és 21 embert megsebesítettek - közölte Oleh Szinyehubov kormányzó.
A sebesültek között van egy 8 éves gyermek és két 17 éves fiatal - mondta Szinyehubov. A sebesültek közül legalább hatot kórházba szállítottak, és több mint 60 embert evakuáltak a magasház (Kyiv Independent)
Az iráni hadsereg hazai gyártású fegyvereket, köztük egy modernizált Shahed-136B drónt és egy új ballisztikus rakétát mutattak be egy teheráni katonai parádén szeptember 21-én - jelentette az iráni állami hírügynökség. Irán az orosz hadsereg egyik legfontosabb fegyverszállítója, és
az ukrajnai invázió kezdete óta több ezer Shahed kamikaze drónt szállított Moszkvának.
A Shahed-136B a hírek szerint a Shahed-136 továbbfejlesztett változata, egy olyan dróntípus, amelyet Oroszország az Ukrajna elleni, szinte mindennapos támadásokban használ. Az új változat hatótávolsága Irán szerint 4000 kilométer.
Az Egyesült Államok, India, Japán és Ausztrália vezetői „átfogó, igazságos és tartós békét” szorgalmaztak Ukrajnában a Négyek vezetőinek szeptember 21-i csúcstalálkozóját követő közös nyilatkozatban.
A Négyek - az Egyesült Államok, India, Japán és Ausztrália - stratégiai szövetséget alkotnak, amely az Indo-csendes-óceáni térségben a közös gazdasági és biztonsági érdekeknek szenteli magát. A szeptember 21-i találkozó a csoport negyedik éves vezetői csúcstalálkozója.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök, Kishida Fumio japán miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök a Delaware állambeli Wilmingtonban ült össze, hogy megvitassák a folyamatban lévő együttműködést.
