Megacunami pusztított Grönlandon

Megacunami pusztított Grönlandon, amit egy óriási földcsuszamlás okozott. A jelenség következtében a Föld kilenc napig vibrált.

Hatalmas földcsuszamlás történt a távoli Grönlandon, a Föld kilenc napon keresztül egyfolytában vibrált - írja a The Independent. 

A tavaly szeptemberi földcsuszamlás hatalmas szökőárt váltott ki a Dickson-fjordban, rejtélyes rengéseket és az egész bolygóra kiterjedő „zúgást” okozva

 – magyarázták a tudósok. A londoni University College (UCL) kutatói megállapították, hogy egy hatalmas sziklacsuszamlás váltotta ki a megacunamit, ami pedig közvetlenül kapcsolódik az éghajlati válsághoz.

A földcsuszamlás akkor kezdődött, amikor egy 1,2 km magas hegycsúcs a fjordba omlott, ezzel egy 200 méteres magas hullám indult útjára. A cunami olyan rezgéseket keltett, amelyeket szeizmométerek világszerte észleltek, az Északi-sarktól az Antarktiszig.

Amikor először megláttam a szeizmikus jelet, teljesen értetlenül álltam

- mondta Dr. Stephen Hicks, az UCL Earth Sciences munkatársa, a tanulmány egyik társszerzője. "Bár tudjuk, hogy a szeizmométerek különféle forrásokat képesek rögzíteni a Föld felszínén, még soha nem rögzítettek ilyen hosszan tartó, globálisan terjedő szeizmikus hullámot, amely egyetlen rezgési frekvenciát tartalmazott volna" - magyarázta Hicks. 

A szeizmikus jel, a tipikus földrengésektől eltérően, egyetlen állandó, monoton frekvenciából állt.

 Emiatt a szokatlan hang miatt nevezték el "USO”-nak – vagyis egy azonosítatlan szeizmikus objektumnak. Amikor azonban a grönlandi szökőárról szóló jelentések eljutottak a kutatókhoz, elkezdték összekapcsolni a pontokat.

Műholdfelvételek, terepi mérések és fejlett matematikai modellek kombinációjával 40 intézmény 68 tudósa kimutatta, hogy a rezgéseket a fjordban oda-vissza csapódó víz okozta, amely jelenség kilenc napig tartott. A Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint 

a földcsuszamlást egy gleccser elvékonyodása váltotta ki a hegy lábánál, amely már nem bírta el a felette lévő szikla súlyát.

 Ez a klímaválság folyamatos hatásainak közvetlen következménye volt, amely az elmúlt években jelentősen meggyengítette Grönland gleccsereit. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a grönlandi jégsapka óránként átlagosan 30 millió tonna jeget veszít az éghajlati válság miatt, ami a szén, olaj és gáz elégetése által okozott szénszennyezés miatti gyorsan emelkedő globális hőmérséklet következménye.

In September of last year, Earth rang like a bell for nine days, baffling scientists.

Now they’ve finally discovered the source: a mega tsunami in a remote Greenland fjord triggered by a colossal rockslide!

My latest @ScienceMagazine https://t.co/KEqpxNRiB0

— Maya Wei-Haas, Ph.D. (@WeiPoints) September 12, 2024

Dagályok és nagyobb áradások mindig is sújtották az emberek partmenti településeit. Ezeket általában megelőzte valamilyen „jelzés”, ami előrevetítette a közelgő katasztrófát. 1896-ban Sanriku partjainál ez elmaradt, az apró rengéseket pedig figyelmen kívül hagyták. Az ott élő, felkészületlen japán lakosság szörnyű árat fizetett ezért.

Ahogyan arról az Origo korábban beszámolt, minden korábbinál pusztítóbb földrengés és óriási árvíz fenyeget. Egy nemzetközi oceanográfiai kutatócsoport arra a megdöbbentő felfedezésre jutott, hogy az antarktiszi Ross-tenger kontinentális lejtőszegélyén felhalmozódott vastag és instabil üledéktömeg már egy enyhe földrengés hatására is pusztító erejű tengeralatti földcsuszamlássá válna. A csaknem 6000 négyzetkilométer kiterjedésű üledéktömeg kontinentális lejtőn való lezúdulása globális kihatású katasztrófát okozhat a déli féltekén.

Arról is írtunk, hogy tizenhat év után találta meg a 2004-es cunamiban eltűnt kisfiát egy Srí Lanka-i asszony. Néhány éve óriási földrengés rázta meg Alaszka szigeteit, a rengés olyan erős volt, hogy cunamiriasztást is kiadtak.