„Már korábban megjósoltam, hogy Dmitro Kulebának mennie kell, annyira nyilvánvaló volt az ukrán külpolitika sikertelensége” – hívta fel a figyelmet Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő az Origónak felidézte: tetten érhető a kijevi külügy kapkodása abban is, hogy néhány nappal ezelőtt újabb békecsúcs összehívásáról beszéltek a szaúd-arábiai Dzsiddában, majd miután Kijevbe látogatott Narendra Modi indiai miniszterelnök, azt közölték: legyen Indiában a következő békecsúcs.
A lemondásokra visszatérve Nógrádi György úgy fogalmazott:
Zelenszkij eldöntötte, hogy átalakítja a kormányt – vagyis aki lemondott, az valójában inkább ki van rúgva… Függetlenül attól, hogy egyelőre nem fogadta el a külügyminiszter lemondását.
Az ukrán gazdaság összeomlott, Ukrajna fizetésképtelen. Az már borítékolható, hogy 2027-ig nem fizet semmit vissza a nyugati kölcsönökből – szögezte le Nógrádi György. „Már most prognosztizálom, hogy utána sem fog fizetni: vagy mert nem tud, vagy mert nem akar.
Az ország egy csődtömeg, és a jövő azon múlik, hogy ki lesz a következő amerikai elnök, milyen ukránpolitikát fog folytatni"
– fűzte hozzá.
Jóval több mint tíz millió ember hagyta el eddig Ukrajnát, de arról nem nagyon szólnak a hírek, hogy jelentős részük Oroszországba menekült – emelte ki a szakértő, hozzátéve: a Nyugaton megtelepedett ukránok viszont képtelenek integrálódni, és felborították – például a német – menekültrendszert.
„A németek, a norvégok, a csehek is pénzt kínálnak már az ukránoknak azért, ha hazatérnek.
Csakhogy a férfiaknak eszük ágában sincs visszamenni, mert tudják: odahaza besorozzák őket katonának, és nagy valószínűség szerint meghalnak a frontokon.”
A harctéren a szakértő szerint folyamatosan romlik az ukránok helyzete, már nincs megfelelő számú „élő erő”. „Hiába küld a Nyugat – megkésve – másod-, harmadvonalbeli haditechnikát, az ukránok jelentős részben nem tudják azt használni. Ez történt a lezuhant F-16-os esetében is” – idézte fel Nógrádi György, kitérve arra: jelentések szerint Ukrajnában,
ukrán egyenruhában nyugati katonák kezelik a nyugati technikát, miután az ukránok erre képtelenek.
A kurszki terület megtámadásával az ukránok egyik célja az volt, hogy rábírják az oroszokat az erőik Donbászból való átcsoportosítására. Csakhogy Moszkva inkább a balti határoktól, illetve Kalinyingrádból vont el erőket, Donbászban viszont nyomult előre. Közben – és itt a másik ok –
Kijev egyre több pénzt kér.
Csak az USA 50 milliárd dollárt adott nekik pénzben, fegyverben, egyebekben.
Az ukrán benyomulás Oroszországba egyfelől sikeres, másfelől öngyilkos akció volt a szakértő szerint. Sikeres, hiszen orosz területen vannak, és noha az oroszok nyilván a megfelelő erőt fogják alkalmazni annak érdekében, hogy az ukránok elhagyják az országot, egyelőre sikerült elhitetniük a világ egy részével, hogy Ukrajna két és fél évvel a háború kezdete után képes támadásra, orosz területek elfoglalására – így tehát szerintük jogosan tartanak igényt további nyugati pénzekre, fegyverre. Öngyilkos akció viszont abban az értelemben, hogy
hatalmas véráldozat árán sem voltak képesek az ukránok a kitűzött célokat elérni.
„Elképesztő, milyen sok ukrán hal meg és elképesztő az anyagi kár is. De ami legalább ekkora baj, hogy ez a két szláv nép már annyira gyűlöli egymást, hogy nem látom az esélyét annak, hogy belátható történelmi időn belül képesek lesznek újra békében élni egymás mellett” – fogalmazott az Origónak Nógrádi György.