Kiderült, miért és mióta csókolózik az ember

Kiderült, miért és mióta csókolózik az ember.

Fotó: Ludovic MARIN / AFP

A tudósok megfejtették, mikor és hogyan fejlődött ki a csókolózás hagyománya az embereknél. Megállapították, hogy ez a viselkedésminta valószínűleg az ősemberektől származik, akik az ajkaikat nyalogatták annak érdekében, hogy eltávolítsák a parazitákat a szájukról.

A csókolózás az embereknél jelenleg a szerelem szimbolikus kifejezése, a viselkedésminta azonban már az ősembereknél és az emberszabású majmoknál is megfigyelhető volt: tisztálkodás célját szolgálta - ezt állítja egy új, átfogó tanulmány. 

A csók sokoldalú módja volt annak, hogy az emberek civilizációkon és társadalmakon átívelően kimutatták a szeretetet, az intimitást vagy a társadalmi kötődést,

leggyakrabban kulturális konvenciók által szabályozott módon - számolt be róla az Independent.

Egy tavaly közzétett tanulmány szerint Mezopotámia mintegy 4500 évvel ezelőtt volt az egyik legkorábbi ismert hely, ahol a csókolózás "jól bevált gyakorlat" volt.

World’s oldest recorded kiss might have happened 4,500 years ago in Middle East, study finds.

Humanity’s earliest record of kissing dates back about 4,500 years in the ancient Middle East, 1,000 years earlier than previously thought, according to researchers.

Scientists have… pic.twitter.com/EtYU64IsS7

— RIJWAN HASSAN (@Rijwan_Alig) September 3, 2024

A mai Irak és Szíria területén, az Eufrátesz és a Tigris folyók között élő korai emberi kultúrákból előkerült több ezer agyagtábla tanúsága szerint a csókolózás a romantikus intimitás részének számított ezekben az időkben. 

Az azonban, hogy fajunk pontosan hogyan kezdte el így kommunikálni a szeretetet, továbbra is vita tárgya.

• Az egyik elmélet szerint a csókolózás olyan gondoskodó viselkedésformákból fejlődött ki, mint az előrágás, (amikor egyes anyaállatok előre megrágott étellel etetik a kicsinyeiket). 
• Egy másik elmélet szerint az aktus egyfajta kompatibilitási tesztként alakult ki és az egészségi állapot felmérésére szolgált.

Az Evolutionary Anthropology című folyóiratban megjelent új tanulmányban a tudósok átfogóan áttekintették ezeket a hipotéziseket, hogy feltárják ennek az intim viselkedésnek a gyökereit az emberben. 

Képünk illusztráció!
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Az elemzés az emberi csókolózáshoz hasonló funkciójú viselkedést vizsgált az állatvilágban is.

A tudósok azt feltételezik, hogy a csókolózás akkor alakult ki az embermajom-ősöknél, amikor a fáktól távol, a földön kezdtek jelentős időt tölteni. 

Ez pedig csak azután következhetett be, hogy a klímaváltozás miatt az élőlények az erdős élőhelyektől a szárazabb és nyitottabb tájak felé vándoroltak

- mondják a kutatók.

Korábban már írtunk arról, hogy a legtöbb tanulmány szerint az ajakcsók legkorábbi bizonyítékai egy meghatározott földrajzi helyről, Indiából származnak Krisztus előtt 1500-ból, ahonnan más régiókba is átterjedhettek. 

Több kutatásban elemezték a csókolózás pozitív hatásait: segíti a másik ember megismerését, erősíti az immunrendszert, csökkenti a stresszt, és még kalóriát is éget az arcizmok mozgatása révén. Azonban egyes országok vezetőit mindez hidegen hagyta, és 

higiéniai vagy morális szempontokat figyelembe véve betiltották az intim érintéseket, mint például Angliában.

A 16. században Nápoly vezetősége is tehetetlenül figyelte, ahogy a fekete halál mérhetetlen pusztítást okoz a királyságban. A bő száz évvel korábbi angol rendelet mintájára 1562-ben ők is betiltották az utcán való csókolózást.

Indonéziában manapság is börtönbe kerülhetnek a szerelmespárok, ha utcai csókolózáson kapják őket, s ha mindezt szermérmetlen módon, látható szenvedéllyel teszik, akkor akár 5 év szabadságvesztéssel is büntethetők.

Egyes elméletek szerint az őskorban az anyák úgy táplálták gyermekeiket, hogy a megrágott ételt szájukon keresztül juttatták utódaik szájába, majd felnőttként is folytatták az élvezetet adó példát. Az egyiptomiak egyfajta "illatcsókot" váltottak, ami abból állt, hogy az egyik fél az orrát a másik arcához szorította, és beszívta annak illatát.