A világháború kirobbantására buzdít egy német lap

A Die Welt szerzője szerint Izraelről kellene példát vennie a Nyugatnak, és le kellene számolnia a deeszkalációs politikájával - vette észre a Mandiner.

Clemens Wergin szerint egyértelműen határozottabban kell fellépnie Ukrajna mellett a Nyugatnak, leszámolva azzal a szemlélettel, hogy el kell kerülnie az eszkalációt Moszkvával – írja a német Die Welt. Cikkében azt is kifejti, hogy Izrael szolgálhat jó példával, amely meggyengítette a Hezbollahot. A lap felidézte, a libanoni székhelyű szervezet a gázai konfliktus tavaly októberi kezdete óta folyamatosan támadja Észak-Izraelt. 

Jeruzsálem sokáig próbálta elkerülni a nyílt háborút az Irán támogatását élvező szervezettel, de a közelmúltban taktikát váltott.

 "A célzott akciókkal likvidálta a terrorszervezet legtöbb vezetőjét, valamint a libanoni lőszerraktárak nagy részét is megsemmisítette. Ezzel Jeruzsálem jelentősen meggyengítette a Hezbollahot, a harcok jelenleg is folynak. A libanoni siíta szervezet meggyengítése előtt a tavaly októberi izraeli terrortámadások miatt kirobbant gázai harcokban a Hamaszt is sikerült kiiktatnia. Az eszkaláció legfontosabb eredménye ugyanakkor, hogy Irán meggyengült, mivel szövetségesein keresztül már nem jelent akkora fenyegetést Izraelre" - olvasható a Mandinerben, amelyben az áll, hogy a német lap újságírója szerint a Nyugatnak példa Izrael, mert ahelyett, hogy mindent megtesz azért, hogy az orosz-ukrán konfliktus ne mélyüljön tovább, erőt is mutathatna Oroszországnak. Úgy fogalmazott, hogy ha nem az ő pusztító ötlete valósul meg, vagyis nem mutat erőt, a „nyugati eszkalációs hisztéria miatt” Ukrajna hamarosan elveszíti a háborút.

A konfliktus kiszélesítését azért is kellene felvállalnia a Nyugatnak, mert míg Moszkva Észak-Koreából és Iránból származó fegyverekkel lövi az ukrán területeket, addig Kijev nem vethet be orosz területeken nyugati, nagy hatótávolságú fegyvereket. Ez pedig azt jelzi Vlagyimir Putyin számára, hogy mindent megtehet, miközben a nyugati szövetségesek túl kiszámíthatóvá váltak. Egyebek mellett azzal, hogy folyamatosan bedőlnek Moszkva atomfegyver bevetéséről szóló fenyegetéseinek" 

- írta.

Nemrég arról írtunk, hogy egyre közelebb a totális eszkaláció. Az orosz–ukrán háború ugyanis az utóbbi hónapban jelentősen átalakult, hiszen Ukrajna kurszki frontja meglepetésszerűen érte az oroszokat. A kezdeti és gyors, sikeres ukrán előrenyomulás után úgy néz ki, hogy az oroszoknak sikerült stabilizálniuk a frontvonalat, bár az ukránok továbbra is előrenyomulásról számoltak be a múlt hét végén. A terület az Oroszországi Föderáció számára azért fontos, mert a Kurszki területen található az ország egyik legnagyobb teljesítményű atomerőműve. A Nemzetköz Atomenergiai Ügynökség (NAÜ) aggódva figyeli az eseményeket, mert könnyen katasztrófa alakulhat ki.

A NATO vezetője szerint emellett Ukrajna kockázatot vállal az orosz területre való előrenyomulással, de meglátása szerint Ukrajnától függ a front további alakulása és vezetése. 

Stoltenberg szerint Volodimir Zelenszkij világossá tette azt, hogy a kockázatos művelet célja egy ütközőzóna létrehozása, hogy megakadályozzák a határon túlról érkező orosz támadásokat. A főtitkár hozzátette: ez kockázatokkal jár, de a háborúban álló ország dönti el azt, hogy miképpen védekezik.

Hogy hol lesznek a határok, mikor lesz egyfajta fegyvernyugvás vagy deeszkaláció, ez az amerikaiakon múlik"

 – mondta Az igazság órájában, az Alapjogokért Központ (AK) és a Hír FM közös műsorában az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban Törcsi Péter, az AK operatív igazgatója.

Megjegyezte: 

a magyar álláspont is az, hogy az oroszokat minél távolabb kell tartani a határoktól." 

Azzal kapcsolatban viszont szkeptikusan nyilatkozott, hogy vissza lehet-e tolni őket a nemzetközileg elfogadott ukrán határok mögé - írta a Magyar Nemzet.

Koskovics Zoltán, az AK geopolitikai elemzője szerint,

a jelenlegi ukrán kormányválság annak a következménye, hogy a front legfontosabb szakasza recseg-ropog és szétesés szélén áll.

Az erre adott katonai válasz a kurszki betörés volt, a politikai reakció pedig tíz miniszter – köztük Dmitro Kuleba külügyi tárcavezető – leváltása. Úgy vélte: a kormányátalakítás annak a jele is lehet, hogy Volodimir Zelenszkij elnök tárgyalásokra készül.  Vagy sajnos éppen ellenkezőleg: a háború folytatására, és ahhoz, hogy fenn tudja tartani a belső rendet represszív, elnyomó intézkedéseket kell majd hoznia, és ahhoz is egy másik csapatra van szüksége.