Új intézkedéseket vezettek be a túlzott turizmus ellen Pompejiben

Napi 20 ezer főben maximálják a látogatók számát és bevezetik a névre szóló belépőjegyet Pompejiben, miután idén nyáron több mint 4 millió fővel rekordot döntött a dél-olaszországi régészeti park látogatottsága, és egyes vasárnapokon, amikor ingyenes a belépés, 36 ezren tolongtak az ókori romváros utcáin.

Az új intézkedések november 15-től lépnek életbe - közölte a honlapján pénteken a Pompeji Régészeti Park. A nyári főszezonban emellett idősávokat vezetnek be a látogatásra. Idén 33,6 százalékkal nőtt a park látogatottsága, és egyelőre napi átlagban "csak" 11 200 turista kereste fel Olaszország egyik fő idegenforgalmi nevezetességét, de az ingyenes vasárnapokon és néhány normál fizetős napon a látogatók száma már meghaladta a 20 ezret. Olaszországban minden hónap első vasárnapján ingyenes a belépés az állami múzeumokba, a világörökségi listán is szereplő Pompejiben a legolcsóbb jegy 18 euróba kerül. Gabriel Zuchtriegel igazgató szerint az új intézkedésekkel csökkenteni akarják a világhírű régészeti park 

egyedülálló és sérülékeny emlékeinek humán terhelését műemlékvédelmi és biztonsági okokból. 

Pompeji tehermentesítése céljából ingyenes retúr buszjáratokat is indítanak más környékbeli látnivalókhoz, így Stabiába, Torre Annunziátába és Boscorealéba. 

Pompeji romjai napjainkban Fotó: Wikipédia /Qfl247 / CC BY-SA 3.0

Célunk egy lassú, fenntartható, kellemes és nem tömegjellegű turizmus megteremtése, és annak kiterjesztése a kulturális kincsekkel teli tágabb térségre 

- mondta Zuchtriegel. A hajdan virágzó Pompejit 79-ben temette maga alá a közeli tűzhányó, a Vezúv hamuja, feltárása a mai napig is tart.

Italy's Pompeii to cap daily visitor numbers to 20,000 https://t.co/zxLS5aHD3E pic.twitter.com/VMbEMcwV6B

— Reuters World (@ReutersWorld) November 8, 2024

Ahogy az Origo is beszámolt róla, a pompei-i áldozatok rendkívüli agóniában haltak meg – Ez derül ki két újonnan felfedezett csontvázból. Arról is írtunk korábban, hogy szokatlan kincsre bukkantak a régészek, amelyet közel kétezer éve volt temetett el a Vezúv katasztrofális kitörése után lezúduló hamu és törmelék még időszámításunk szerint 79-ben. Pompeji romjai között öngyógyító betont fedeztek fel.

Cikket közöltünk arról is, hogy Pompeji még mindig nem fedte fel minden titkát. A Vezúv kitörése túlhevült tefra és gázok halálos felhőjét lökte ki 33 kilométeres magasságba, ami közé olvadt kőzet, porított habkő és forró hamu került, 1,5 millió tonna/másodperc sebességgel. Mindez a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák hőenergiájának százezerszeresét szabadította fel.