Pfizer-ügy: egyre nagyobb bajban van Ursula von der Leyen

Mint ismert, Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2021 májusában 35 milliárd eurós szerződést kötött a Pfizerrel, és sms-ben egyeztette a részleteket. A Mandiner most utánajárt, hol tart a korrupciós ügy.

November 15-én tárgyalhatják a Pfizergate-ügyet

A Financial Times című lap értesülései szerint az Európai Bíróság november 15-én tárgyal a Pfizergate néven elhíresült ügyletről. 

Ahogyan arról korábban az Origo is beszámolt, Ursula von der Leyen, az Európai Bizotság elnöke 2021 májusában elképesztő, 35 milliárd eurós szerződést kötött a Pfizerrel 1,8 milliárd adag koronavírus elleni vakcina beszerzéséről, és az EB elnöke gyakorlatilag sms-ben egyeztette a részleteket Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával. Az ügyben vizsgálat indult, amelynek eredményeképpen kiderült: Von der Leyen stábja szándékosan hátráltatta a vizsgálatot, amikor azt állította, nem talált semmiféle szöveges üzenetet az EB-elnök és Bourla között.

Ugyanis később kiderült, csak a belső dokumentum-nyilvántartást tekintették át, az SMS-eket nem, mondván, azok túlságosan „rövid életűek”, ezért nem tartoznak a szakpolitikával kapcsolatos dokumentumok megőrzésére vonatkozó uniós jogszabály hatálya alá. Von der Leyen azzal is védekezett, hogy nem vett részt a tárgyalásokban, ezért az üzenetek nem befolyásolták az üzlet menetét.

Emily O’Reilly ombudsman álláspontja szerint viszont az Európai Bizottság tagjainak viselkedése nem felelt meg az uniós szabályok által megkövetelt átláthatóságnak, és meg sem próbáltak átfogó kutatást végezni az ügyben.

Az emberiség történetének legnagyobb korrupciós botránya”

– állította akkoriban az esetről Mislav Kolakusic, az Európai Parlament volt horvát képviselője, aki „4,5 milliárd adagos nőnek” nevezte Von der Leyent.

Nem ez az első korrupciós ügye

Nem ez volt az első alkalom, hogy Ursula von der Leyen korrupciós ügybe keveredett. Amikor Angela Merkel kormányának védelmi minisztere volt, a McKinsey német leányvállalatának korábbi vezetőjét, Katrin Sudert nevezte ki fegyverkezési államtitkárnak, aki három év alatt összesen 200 millió euróért vette igénybe tanácsadó cégek, köztük a McKinsey szolgáltatásait, pályázati kiírás nélkül. A Bundestag parlamenti vizsgálóbizottságot állított fel, amely lefoglalta a miniszter két professzionális mobiltelefonját. Sajnos a rajta levő tartalmakat akkor is „véletlenül" törölték. Erről ITT írtunk bővebben!

A teljes cikk ITT olvasható el!

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK