Az iráni elnök halála végleg megpecsételi Ukrajna sorsát

Tovább növelheti az Egyesült Államok nemzetközi lekötöttségét az iráni elnök halála miatt beállt geopolitikai instabilitás a Közel-Keleten. Mindez pedig tovább csökkentheti Washington elkötelezettségét Kijev irányába, így pedig Brüsszel egyedül maradhat az ukrajnai háború finanszírozásában. Az utóbbi területen pedig egyre nagyobb problémák vannak, mivel már most elfogyott az idén februárban elfogadott 50 milliárd eurós keret. Az ukránok és hitelezőik azonban újabb milliárdokat követelnek.

Hétfő reggel bejelentették: helikopterük vasárnapi lezuhanása következtében meghalt Ebrahim Raisi iráni elnök, és a vele utazó iráni külügyminiszter, Hosszein Amir-Abdolliahan is. A tragédiát követően Irán legfelsőbb vezetője 

Mohammad Mokhber alelnököt nevezte ki ügyvezető elnökké. 

„Mokhber az alkotmány 131. cikkével összhangban fogja irányítani a végrehajtó hatalmat, és egyeztetni fog a törvényhozó és a bírói hatalom vezetőivel, hogy ötven napon belül új elnököt válasszanak” – fogalmazott részvétnyilvánító üzenetében Ali Khamenei, az ország legfelsőbb vezetője. A gyors átmenet aláhúzza a rezsim azon szándékát, hogy az esetleges instabilitás közepette is szilárdan kézben tartja a hatalmat. 

Életét vesztette Ebraim Raiszi iráni elnök
Fotó: AFP 

Ebrahim Raiszi volt a legfelsőbb vezető pozíciójának egyik legesélyesebb várományosa. Iránban most az a nagy kérdés, hogy mi történik, ha a most 85 éves Hamenei Ajatollah meghal? Ki lesz a következő legfőbb vezető? Az egyik fő esélyes erre Ebrahim Raiszi volt. Ha ő kikerül a képből, annak komoly jelentősége lehet

- magyarázta az iráni politikai egyik szakértője. Innentől kezdve várható, hogy elindul egy olyan belpolitikai instabilitás, amelynek sokszor külpolitikai hatásai is szoktak lenni.

A vezetőváltás akár Irán külpolitikáját is átformálhatja a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatója szerint. Somkuti Bálint kiemelte, hogy bár minden jel arra utal, hogy baleset történt, nem biztos, hogy ezt a magyarázatot az iráni vezetés is elfogadja.

A közeli napoknak az lesz az egyik legfontosabb kérdése, hogy melyik narratívát lesz hajlandó elfogadni az iráni közvélemény, melyik narratívát akarja az iráni vezetés erőltetni, vagy az előtérbe helyezni. Úgyhogy valószínűleg attól függ majd, hogy a nemzetközi helyzet, ugye ahogy a közmondás mondja, a nemzetközi helyzet fokozódik-e vagy sem, hogy az iráni vezetésnek melyik narratíva, melyik magyarázat lesz a legkézenfekvőbb. 

Ukrajna veszíthet az iráni helyzeten 

Jól látszik tehát, hogy az iráni elnök halálával tovább bonyolódhat az eddig sem túl egyszerű közel-keleti helyzet. Fontos megjegyezni, hogy Raisi és Amir-Abdollahian külügyminiszter halála valószínűleg nem okoz megrázkódtatást az iráni külpolitikában, amely továbbra is Ali Khamenei legfelsőbb vezető és a forradalmi gárda kezében van. Ahogy belpolitikai, úgy regionális és nemzetközi szinten is a folytonosság nyomvonalán halad majd Irán, igyekezve nem mutatni a gyengeség jeleit a Közel-Keleten megnövekedett feszültségek fázisában, amelyet a gázai háború és a regionális szövetségeseinek a támogatása táplál. Mindez pedig újabb forrásokat vonhat el az Egyesült Államoktól, hogy valahogyan megőrizze a status quót a régióban. Az elnökválasztás miatt is Washingtonnak erőforrást kell a világ más részeiből elvonnia, hogy a közel-keleti stabilitást biztosítsa.

Az egyik kézenfekvő terület pedig Ukrajna, ahová jóval kevesebb forrást juttathat, mint eddig. 

Mindezt alátámasztja, hogy a Politico értesülései szerint a Biden-kormányzat szorosan figyeli, hogyan reagál Irán az elnök hirtelen halálára, és arra számít, hogy a regionális status quo fennmarad. Az utóbbi biztosítása azonban magától nem fog menni, így továbbra is jelentős  amerikai erők lesznek lekötve a Közel-Keleten. Egyelőre magas rangú amerikai tisztviselők arra számítanak, hogy Irán politikájában kevés - ha egyáltalán lesz - változás várható, mielőtt az iszlamisták vezette ország új elnököt választ. 

Teljesen világos, hogy az Egyesült Államok inkább az ázsiai csendes-óceáni és közel-keleti térségre összpontosít, mint Európára. Ha a régióban kialakult, „nagyon kockázatos helyzet” teljes körű fegyveres konfliktust robbant ki, az USA Ázsiára fog összpontosítani, és akkor Európa teljesen egyedül lesz.

Az elmúlt évtizedekben az európai vezetők természetesnek tekintették, hogy az Egyesült Államok megmenti a kontinenst katonai fenyegetés esetén, de ez többé nem fog megtörténni. Brüsszel tehát egyedül maradhat Ukrajna finanszírozásában és hadi anyagokkal való ellátásában. 

 

Európa magára maradhat Ukrajna finanszírozásában
Fotó: AFP

 

Elfogyott az 50 milliárd euró

Mindez azért is súlyos probléma, mert csak februárban szavazták meg a tagállamok az uniós 7 éves költségvetésbe foglalt 50 milliárd eurós támogatási csomagot, a pénz azonban nemhogy a költségvetési ciklusra, de a közeljövőre sem tűnik elégségesnek. A Politico szerint a brüsszeli döntéshozók különösen aggódnak Donald Trump esetleges győzelme miatt a novemberi választásokon, azonban Amerika vonakodása ellenére is támogatni szeretnék az ukrajnai háborút. Az ehhez szükséges pénz azonban hiányzik. Míg az EU 50 milliárd euróját a 2027-ig tartó időszakra szánták a februári kompromisszum kitárgyalásakor, Ukrajna finanszírozási hiányát a Nemzetközi Valutaalap csak 2024-re több mint 40 milliárd dollárra teszi.

Most, bő 3 hónappal a megállapodást követően Brüsszel számára is nyilvánvalóvá vált, hogy az idén megszavazott pénz legfeljebb erre az évre lesz elégséges. 

Mindeközben Kijev számára az egyik legnagyobb kockázat az, hogy a segélyhiány valószínűleg az inflációs pályára kényszerítené, és jelentős mennyiségű új pénzt kellene, hogy nyomtasson.