Itt a bejelentés: két NATO-országot is háborúba sodorhat a legújabb ukrán döntés

Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy Moszkva fontolóra veheti csapások indítását a NATO-országok létesítményei ellen, ha azok a területükön befogadják az Ukrajnában használt harci gépeket. Az ukrán katonai vezető szerint bizonyos számú repülőgépet Ukrajnán kívüli biztonságos légibázisokon fognak tárolni, hogy ott ne támadják meg őket az oroszok.

Ukrajna külföldi támaszpontokon tarthat néhány F–16-os vadászgépet, amelyet a nyugati szövetségeseitől kapott. Kijev célja, hogy megvédje a repülőket az orosz csapásoktól – mondta hétfőn egy magas rangú ukrán katonatiszt. Belgium, Dánia, Hollandia és Norvégia kötelezettséget vállalt arra, hogy több mint hatvan amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépet szállít Ukrajnának az orosz támadások visszaszorítása érdekében. Az ukrán pilóták jelenleg kiképzésen vesznek részt a harci repülőgépek vezetésére, a várhatóan még idén kezdődő szállítások előtt – írta meg a Magyar Nemzet.

Szerhij Holubcov, az ukrán légierő egyik vezetője kijelentette, hogy „bizonyos számú repülőgépet Ukrajnán kívüli biztonságos légibázisokon fognak tárolni, hogy ott ne támadják meg őket”.

A legfrissebb hírek szerint Románia és Lengyelország területén tárolhatja az F-16-os repülőit Ukrajna. Holubcov magyarázata szerint ezeket az F–16-osokat fel lehet használni a megsérült repülőgépek cseréjére, amíg javítják azokat, valamint az ukrán pilóták külföldön történő kiképzésére is jók lesznek.

Így mindig lesz egy bizonyos számú repülőgép a flottánkban. Annyi, amennyi megfelel a pilótáink számának

– mondta. 

Ha több pilóta lesz, több repülőgép lesz Ukrajnában. 

 

Putyin NATO támaszpontok megtámadását tervezi
Fotó: AFP

NATO-tagállamokra csaphat le Putyin

Máris az F–16-osok elvesztéséről beszélnek az ukránok, pedig még meg sem kapták azokat. A harci gépeket folyamatosan mozgatni fogják, hogy ne egy helyben álljanak, máskülönben nagyon-nagyon nehéz lesz megtartani azokat. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban arra figyelmeztetett, hogy Moszkva fontolóra veheti csapások indítását a NATO-országok létesítményei ellen, ha azok befogadják az Ukrajnában használt harci gépeket.

Ha az ukrán határokon kívüli légi támaszpontokon állomásoznak, és harcra használják őket, akkor meg kell néznünk, hogyan és hová csapjunk le az ellenünk folytatott harcban használt eszközökre

– mondta tavaly Putyin. Hozzátette: súlyos veszélyt jelent, hogy a NATO még jobban belevonódik a konfliktusba.

Márciusban az orosz vezető ismét óva intette Ukrajna nyugati szövetségeseit attól, hogy légi támaszpontokat biztosítsanak az F–16-osoknak. Ezek a bázisok „jogos célponttá” válnának – mondta.

Az F–16-osok képesek nukleáris fegyverek hordozására, és ezt nekünk is figyelembe kell vennünk harci műveleteink megszervezése során

– jelentette ki Putyin.

Andrej Kartapolov, az orosz parlament alsóházának védelmi bizottságának vezetője hétfőn azt mondta a RIA Novosztyi állami hírügynökségnek, hogy az ukrán F–16-osokat befogadó NATO-bázisok „legitim célpontok” lesznek Moszkva számára. A Kyiv Post szerint az F–16-osokat Romániában és Lengyelországban állomásoztathatják. Ezt az információt azonban egyelőre nem erősítették meg.
Megkezdődött a nukleáris hadgyakorlat második szakasza Oroszországban

Időközben megkezdődött Oroszországban a nem hadászati nukleáris erők hadgyakorlatának második szakasza - tudatta az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint a második szakaszban az orosz és a fehérorosz fegyveres erők egységeinek a nem hadászati nukleáris fegyverek harci alkalmazására való közös felkészítése zajlik a két ország alkotta Szövetségi Állam szuverenitásának és területi integritásának feltétel nélküli biztosítása érdekében.

Korábban, a gyakorlat május 21-én megkezdett első szakaszának részeként az orosz déli katonai körzet rakétaalakulatainak személyi állománya az Iszkander műveleti-taktikai rakétarendszerhez tartozó speciális lőszerek kiképzési célú átvételét, a kilövő járművek felszerelését és a rakétaindítások előkészítésére szolgáló, kijelölt területre való rejtett átvonulást gyakorolta. 

Az orosz légi- és űrerők légi egységeinek személyzete pedig a légi fegyverek, köztük a Kinzsal hiperszonikus, aeroballisztikus rakéták speciális robbanófejekkel való felszerelését, és a kijelölt járőrözési területekre való repülést próbálta el.

Kubánál vonul fel az orosz hadiflotta egy része

Kubánál robban ki a harmadik világháború?

A háborús eszkalációt fokozza, hogy amerikai hadihajókat riasztottak a Kubába érkező orosz hadihajó különítmény miatt. Az Admiral Gorskov fregattból, a Kazany atom-tengeralattjáróból, a Pasin olajszállító tartályhajóból és a Nyikolaj Csiker mentőhajóból álló orosz haditengerészeti különítmény szerdától jövő hétfőig hivatalos látogatást tesz Kubában – jelentette be még múlt héten a havannai külügyminisztérium. Az orosz tengeralattjárót az amerikai haditengerészet két rombolója és két, szonárberendezést vontató hajó követi a hátuk mögött – írta a CBS egy meg nem nevezett amerikai tisztviselőre hivatkozva. Egy másik romboló és az amerikai parti őrség egy hajója követi az orosz haditengerészet többi részlegét – tették hozzá.

Moszkva a látogatást követő hetekben légi és haditengerészeti gyakorlatsorozatot indít a Karib-tengeren, az első olyan egyidejű légi és tengeri gyakorlatsorozatban, amelyet Oroszország 2019 óta a térségben hajtott végre

- mondta a hírcsatornának egy másik amerikai tisztviselő. A manőverekre a nyár folyamán kerül sor, egy őszi világméretű haditengerészeti gyakorlatot megelőzően – írták.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója a CBS-nek azt mondta, hogy az Egyesült Államok szerint a látogatás Moszkva reakciója az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos amerikai lépésekre.

Nyilvánvalóan ezzel jelzik nemtetszésüket azzal kapcsolatban, amit mi teszünk Ukrajna érdekében

- mondta Kirby, hozzátéve: figyelni fogjuk, figyelemmel kísérjük, nem váratlan”. Az Egyesült Államoknak „nincs jele és nincs elvárása arra, hogy nukleáris fegyverek lennének itt játékban ezeken a gyakorlatokon vagy ezeken a hajókon” – hangsúlyozta.

Itt az amerikai beismerés

Mint arról korábban beszámoltunk, elképesztő amerikai beismerés történt: azért küldenék halálba az európai fiatalokat, hogy kifoszthassák Ukrajnát. Washington „nem engedheti meg”, hogy Oroszország győzelmet arasson az ukrajnai konfliktusban, mivel ez azt jelentené, hogy elveszítené a közvetlen hozzáférést a hatalmas ásványkincsekhez – mondta Lindsey Graham amerikai republikánus szenátor. A CBS televízió Face the Nation című műsorának vasárnap adott interjújában Graham azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „megalomániás”, aki „fegyveres erővel próbálja újrateremteni az Orosz Birodalmat”, kezdve Ukrajnával. Azt állította továbbá, hogy ha Moszkva megnyeri a jelenlegi konfliktust, akkor átveszi Ukrajna vagyonát, és megosztja azt Kínával. Graham ezt a kilátást „nevetségesnek” nevezte, és azt javasolta, hogy jobb lenne, ha ez az „aranybánya” inkább az Egyesült Államok rendelkezésére állna.

Lindsey Graham háborúpárti szenátor nagyon őszintén beszélt
Fotó: Youtube screenshot/NBC News

„Ukrajnában 10-12 billió dollárnyi kritikus ásványkincsen ülnek. Ők lehetnének a leggazdagabb ország egész Európában… Ha most segítünk Ukrajnának, akkor a legjobb üzleti partnerré válhatnak, akiről valaha is álmodtunk, ezt a 10-12 billió dollárnyi kritikus ásványkincset Ukrajna és a Nyugat használhatná fel, nem pedig Putyinnak és Kínának adná” – jelentette ki Graham. 

Ez egy nagyon nagy dolog, hogy Ukrajna hogyan végzi. Segítsünk nekik megnyerni egy olyan háborút, amit nem engedhetünk meg magunknak, hogy elveszítsünk… Egy aranybányán ülnek. Putyinnak 10 vagy 12 billió dollárt adni kritikus ásványkincsekben, amit majd megoszt Kínával, nevetséges.

Graham, aki régóta Oroszország ellen harcol, és az amerikai szenátusban Ukrajna egyik leghűségesebb támogatója, arra is felszólította a Nyugatot, hogy gyorsítsa fel a befagyasztott orosz állami vagyonban elkobzását. Megismételte azt a követelését, hogy Oroszországot az amerikai törvények szerint „a terrorizmus állami támogatójának” minősítsék, amely javaslat miatt a szenátor az év elején Moszkva szélsőségesek és terroristák listájára került.

Ezért húzódik el sokáig a konfliktus

Egy nappal Graham megjegyzései előtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök azzal érvelt, hogy a Nyugat azt akarja, hogy Kijev megnyerje az Oroszországgal folytatott konfliktust, hogy ellenőrizhesse Ukrajna vagyonát. A Hir TV-nek adott interjúban Orbán azzal vádolta az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy Ukrajnában potenciálisan hatalmas bevételi forrást látnak, amelyet ellenőrzésük alá tudnak vonni, amennyiben Oroszországot legyőzik. Azt is mondta, hogy a konfliktus jelentős lökést ad a nyugati „fegyverbeszállítóknak, hitelezőknek és spekulánsoknak”, és azzal érvelt, hogy ez az oka annak, hogy a konfliktus ilyen sokáig húzódik.

Teljesen egyértelmű: 

azért háborúznak az amerikaiak Ukrajnában, hogy kifosszák, ezért akarnak kötelező európai sorkatonaságot, ezért kockáztatják a világháborút. 

Mint arról korábban beszámoltunk, a német kormány tagja továbbra is a sorkatonaság visszavezetését javasolja. „Fel kell készülnünk a háborúra 2029-ig. Három terület kerül a központba: a legénységi állomány, az eszközök és a pénzügyek” – mondta Pistorius. Kifejtette: szerinte a sorkatonaság visszaállítására és a Bundeswehr jelentős modernizációjára van szükség. A német politikus kijelentette ugyanakkor: Németország nem szeretne háborút Oroszországgal, és nem fognak katonákat küldeni Ukrajnába. 

Korábban az Origo is megírta, hogy Pistorius több mint húszezer új katonát akar toborozni, hogy pótolja a Bundeswehr létszámhiányát, és hadra foghatóbbá tegye azt. Szerinte ezt viszont csak úgy lehet elérni, ha kötelező katonai szolgálatot vezetnek be az önkéntes helyett. A német védelmi miniszter szerint a háborús felkészülésnek magába kell foglalnia a pénzügyi háttér, a személyzet, valamint a katonák felszerelésének biztosítását. Eközben Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke azon dolgozik, hogy kötelező európai sorkatonaságot vezessen be, őrült tervét ráadásul egyre több ország támogatja. Dániában már azt tervezik, hogy a 2026-tól a nőkre is kiterjesztik a kötelező katonai szolgálat intézményét, míg Finnországban a napokban határozták meg a kötelező katonai szolgálat időtartamát: 165, 255 vagy 347 napos periódusok vannak.

Ukrajna újabb támogatást kap Amerikától, így Oroszország is magasabb fokozatba kapcsol. Marine Le Pen, a legerősebb francia párt parlamenti vezetője azt mondta, nyilvánvaló, hogy Emmanuel Macron háborút akar. Zelenszkij a francia Nemzetgyűlésben kijelentésével is megerősítette, hogy kitört a háború Európában.

Élő közvetítésünket az orosz-ukrán háborúról itt olvashatja.