Napról napra egyre közelebb kerülünk a totális világháborúhoz Oroszországgal és az általa vezetett tömbbel szemben. A Nyugat a tűzszünet és a béketárgyalások fontossága helyett a háborús pszichózist és a totális fegyverkezést erőlteti. Egyre távolabb kerültünk a békétől, már csak az ukrajnai háború fegyveres megoldásában hisznek.
Ezzel kockára teszik az európaiak életét. Már annyira beszippantotta a nyugati országokat a háborús láz, hogy modern fegyverek, nehézgépek, repülők és egyéb felszerelések küldése után már NATO-csapatokat és egy közös európai hadsereget is bevetnének az oroszokkal szemben a tűzszünet és a béketárgyalások helyett.
Már a harmadik világháborút kockáztatva engedélyezték azt is a NATO-országok, hogy fegyvereikkel lecsapjanak az ukránok mélyen Oroszország magterületén, mely az oroszok szerint egy világháborús kockázatot rejt magában, kikötötték, hogy a nyugati lépésnek súlyos következményei lesznek
– Továbbra is azt fogjuk tenni, amit eddig is tettünk, ami a következő: szükség szerint alkalmazkodni és kiigazítani – mondta Antony Blinken egy prágai sajtótájékoztatón, a vezető diplomaták kétnapos találkozója végén a New York Times szerint, írta meg a Magyar Nemzet. Joe Biden titokban már engedélyezte a harkovi térségben az amerikai fegyverek bevetését oroszországi területek ellen, azonban Blinken nyilatkozata egyértelmű: egy újabb lépés az eszkaláció irányába.
Blinken egy riporter kérdésére válaszolt, hogy az Egyesült Államok engedélyezheti-e Ukrajnának, hogy amerikai gyártmányú fegyvereket használjon Oroszországban mélyebbre mért csapására - írja a lap.
Az „alkalmazkodni és kiigazítani” kifejezést Blinken használta szerdán a moldovai Chisinauban tartott sajtótájékoztatón, hogy azt sugallja, hogy Biden jelentős politikai váltásra készül, és engedélyt ad Ukrajnának a fegyverekkel történő csapásra Oroszország területén, ahogyan azt ukrán és európai vezetők hetek óta sürgetik.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára pénteken Prágában egy sajtótájékoztatón kijelentette, üdvözli az Ukrajnára vonatkozó korlátozások lazítását, és hogy a szövetséges kormányok vezető diplomatái némi előrelépést értek el az Ukrajnáról folytatott megbeszéléseken.
Megállapodtak abban, hogy a NATO-nak nagyobb koordinációs szerepet kell játszania az Ukrajnának nyújtott katonai segélynyújtásban, és a tagországoknak évente legalább negyvenmilliárd eurónyi segélyt, mintegy 43 milliárd dollárt juttatnak „ameddig szükséges”. Ez kiszámíthatóságot adna Ukrajnának a hosszú távú védekezés tervezésében
– tette hozzá, hozzátéve, hogy a diplomaták abban is megegyeztek, hogy megpróbálják lerövidíteni Ukrajna útját a NATO-tagság felé – mondta.
A Kyiv Independent pedig arról ír, hogy Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette azt, hogy az Egyesült Államoknak engedélyeznie kellene, hogy Ukrajna csapást mérjen Oroszország területén belül nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszerének (ATACMS) rakétáival, ezzel is taktikai előnyre szert téve. Korábban Zelenszkij azt mondta, hogy az oroszok nevetnek azon és kihasználják, hogy nem csaphatnak le orosz területek ellen a fejlett nyugati rendszerekkel. Az ukrán elnök kijelentése nem sokkal az után hangzott el, hogy az Egyesült államok feloldotta az Ukrajna által Harkov és Szumi terület közelében lévő orosz területek ellen egyes amerikai fegyverek bevetésére vonatkozó tilalmat. Egyelőre azonban Washington tiltja az ilyen jellegű fegyverek használatát, de Blinken és Biden célozgatásai arra utalnak, hogy ennek a feloldása bármikor bekövetkezhet.
Emmanuel Macron francia elnök februárban vetette fel, hogy a Nyugatnak NATO-csapatokat kellene Ukrajnába küldeni, ha az oroszok áttörik a frontot az egyre intenzívebb támadásaikkal. Nemrég pedig Benjamin Haddad, Emmanuel Macron francia elnök Újjászületés (Renaissance) nevű pártjának szóvivője arról beszélt, hogy a NATO mélyebb ukrajnai beavatkozására, benne csapatok küldésére vonatkozó francia törekvés növekvő elfogadást nyer az európai szövetségesek körében.
A francia külpolitikai viták egyik vezető hangjának számító Haddad a múlt héten az észtországi Lennart Meri Konferencián beszélt a Newsweeknek arról, hogy a NATO-nak és az Európai Uniónak „rá kell borítania az asztalt” Vlagyimir Putyin orosz elnökre több mint két év háborút követően.
Emmanuel Macron terveivel állítólag arra törekszik, hogy visszahozza a „stratégiai kétértelműséget” a Nyugat részéről, kibillentve Oroszországot az egyensúlyából azzal, hogy nem harci szerepet vállaló NATO-csapatokat telepítene Ukrajnába. A vonatkozó javaslatot eleinte ugyan szavakban elutasította az Egyesült Államok, azonban számos más háborúpárti ország körében lelkes támogatókra lelt a javaslat.
A mélyebb NATO-elkötelezettségre való törekvés, beleértve a csapattelepítést is, „egyértelműen” lendületet kap. „Érdekes volt látni, hogy az első pár napban mindenki azt mondta, hogy Franciaország elszigetelt álláspontjáról van szó
– nyilatkozta Haddad.
Macron pártjának a szóvivője azt is elmondta, hogy egyre több vezető politikus is támogatja az őrült tervet. Elmondta, hogy soraikban tudhatják Petr Pavel cseh elnököt, Kaja Kallas észt miniszterelnököt, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminisztert és Gabrielius Landsbergis litván külügyi tárcavezetőt.
Ez fontos, mert ezek első vonalbeli országok. Ezek olyan országok, amelyek sokáig bizalmatlanok voltak Párizs, illetve Berlin irányában. Túl sok időt töltünk azzal, hogy eszkaláció miatt aggódunk, miközben Oroszország az, amely elmérgesíti a helyzetet. Jelenleg rengeteg ukrán katona állomásozik a Fehéroroszországgal közös határon, elejét veendő egy lehetséges inváziónak északról”
– hívta fel a figyelmet Haddad, hozzátéve, hogy a nyugati csapatokat a határra telepíthetnénk egyfajta drótakadályként, ahogy az a balti államokban és Lengyelországban is van, ezzel felszabadítva ezeket az ukrán erőket, hogy a frontra mehessenek” – tette hozzá. Észtország vezetése is arról tárgyal, hogy csapatokat küldjön Ukrajna nyugati részébe, hogy átvegyék az ukrán erőktől a nem közvetlen harci feladatokat. Ezzel lehetőséget adnának Kijevnek, hogy még több saját katonát küldjön a frontra – mondta a Breaking Defense-nek az észt elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.
Madis Roll kijelentette, hogy bár Észtország szívesebben tenne meg egy ilyen lépést egy NATO-misszió részeként – „hogy megmutassa az erőt és az elszántságot szélesebb körben” –, de nem zárja ki azt sem, hogy egy kisebb koalíció tagjai legyenek.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a háborús gazdálkodásra való átállást szorgalmazta, míg Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője rögzítette, hogy „már nem fantázia többé egy kiterjedt európai háború”. Ezen felül Boris Pistorius német védelmi miniszter a sorkötelezettség újbóli bevezetését fontolgatja, miközben az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber ugyancsak a kötelező sorkatonai szolgálat mellett tett javaslatot és szorgalmazza annak bevetését.
Egyre több brutális javaslat lát napvilágot. A brit védelmi miniszter szerint a NATO-n kívüli európai országoknak is csatlakozniuk kellene az észak-atlanti szövetséghez. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke pedig már egész Európára kiterjesztené a sorkatonaságot.
A hetekben először Németországban került napirendre az ügy. A Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetségének (CDU/CSU) pártkongresszusán megszavazták, hogy ismét napirendre tűzzék a kötelező katonai szolgálatot, és ígéretet tettek arra, hogy bevezetik azt, amint újra hatalomra kerülnek Berlinben.
A júniusi európai parlamenti választás után felálló testület az elsők között igyekszik majd megvitatni ennek lehetőségeit, ezért sorsdöntőnek bizonyulhat a voksolás. Ha ugyanis a háborút támogatók szereznek többséget, akkor elkerülhetetlen lehet a világháború, ha azonban a háborút ellenző pártok jutnak nagyobb szóhoz, akkor az orosz–ukrán háború Ukrajna határain belül maradhat. A tervek szerint férfiakat és nőket is besoroznának.
Weber szerint korunk nagy feladata, hogy biztosítsuk Európa cselekvőképességét ezekben a biztonságpolitikai kérdésekben.
Katonai kapacitásokat és képességeket kell teremtenünk, és el kell mozdulnunk az egyhangúság elvétől. A palesztin politika mutatja, hogy hogyan nem szabad csinálni a dolgokat
– mondta Weber a médiának nyilatkozva.
Boris Pistroius német védelmi miniszter korábban közölt tervei ellenére a napokban már azt nyilatkozta, hogy a katonai szolgálat nem lehet teljesen önkéntes. Berlini katonai szakértők a német médiában kiszivárogtatták a védelmi minisztérium elképzeléseit, többek között azt, hogy Németországban minden 18 éves számára bevezethetik a sorkötelezettséget, a férfiakat és nőket egyaránt be lehetne hívni, hogy növeljék a fegyveres erők létszámát. A tárcavezető a svédországi modellhez hasonló, az önkéntesség és a kötelezettség keverékére épülő modellt vezetne be. Elárulta, hogy egyes fiatalokat kötelezően be kell majd vonni a szolgálatba, amennyiben nem gyűlik össze elegendő önkéntes.
Az Európát egyre jobban uraló háborús pszichózis nem véletlen, hiszen már a NATO katonai bizottságának elnöke, Rob Bauer is egy lehetséges konfliktus kialakulásáról beszélt többször is. A holland tengernagy az Armyinfo ukrán védelmi lapnak adott interjút, melyben nekiszegezték a kérdést, készen áll-e a NATO egy Oroszországgal vívott háborúra?
Készen állunk? A válasz: igen! Ez a legfőbb feladatunk: hogy készen álljunk. Ha ma történik, akkor azzal kell harcolnod, amid van. Ez mindig ilyen: készen kell állni már ma, ugyanakkor fejleszteni kell a képességeket a jövőre!
– mondta Rob Bauer.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Bulgáriában, Szófiában interjút adott a Capital című lapnak, amelyben a még nagyobb fegyverkezésre helyezi a hangsúlyt. A főtitkár szerint Ukrajna képes megnyerni ezt a háborút, annak ellenére, hogy már nincs elég ember az országban. A katonai vezető állásfoglalása szerint tovább kell folytatni az ukránok felfegyverzését, továbbá kétértelmű kijelentéseket is tett a nyugati katonák Ukrajnába való küldéséről.
A háborús retorika és a pszichózis egyre csak fokozódik, valójában ez derül ki Stoltenberg minden szavából. Már bevetésre alkalmas erőket szerveznek.
Ami különösen riasztó az interjúban: riasztó mennyiségű, különböző nemzetiségű katonákból akarnak Ukrajnába szervezni úgynevezett gyorsreagálású hadtestet, azaz, egészen szélsőségesen agresszív fokozatra kapcsolták a világháborús készülődést - és közben a NATO-főtitkár eufémisztikusan, mintegy becézve, kicsinyítve a tervezett akciót, megelőzésnek nevezi. Így még inkább érthető (pontosabban: félelmetes), hogy az európai uniós, NATO-országok egymást túllicitálva jelentik be, hogy bevezetik a sorozást, a sorkatonaságot - és következő lépésként fiúkat, fiatalembereket, férfiakat fognak a frontra küldeni.
Európa ma háborúba készül. A háborúpárti vonaton nincsen fék és megőrült a masiniszta. Nem kevesebbre vállalkozunk az EP-választáson, hogy ezt megállítsuk. A magyar kormány tudja, hogy kell ezt csinálni. A nemzetek önfeladása felé robogó szerelvényről időben lekapcsoltuk a magyarok kocsiját és a magyar gyermekeket is kimentettük a genderaktivisták kezéből - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Európa legnagyobb Békemenetén.
Azt sem fogjuk hagyni, hogy a gyerekeinket és az unokáinkat a ukrán frontra vagonírozzák.
No migration, no gender, no war
– emelte ki Orbán Viktor.
Leszögezte, hogy a magyar az egyetlen békepárti kormány. Jelezte, hogy a Fidesz-KDNP-re leadott szavazat ma életet ment.
Csak akkor maradhatunk ki a háborúból, ha a magyar választók megerősítik a kormányt. Csak akkor maradhat ki Magyarország a háborúból, ha miénk lesz Európa legnagyobb választási győzelme
– húzta alá. Kiemelte, hogy ha a baloldal győz, csak idő kérdése és a háború utolér bennünket.
A miniszterelnök szerint a háborúpártiaknak senki sem fontos, sem a gyermekeink jövője, sem a házunk, sem a jövőnk. Nem lehet meggyőzni őket, ezért nekünk nem meggyőzni, hanem legyőzni kell őket.
Az első világháború előtt Európa volt a világ ura, a második világháború után már nem maradt ura önmagának sem, idegen hatalmak szállták meg nyugaton és keleten. Most másodhegedűsök vagyunk. Még egy háború után Európa ott sem lesz a világ ritmusát adó zenekarban, ha lesz egyáltalán zenekar. Mi magyarok semmit nem nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk
– jelentette ki.