Súlyos gazdasági problémák, összeomló költségvetés, elszabadult migráció és energiaárak, folyamatos koalíciós viták - így lehetne a legjobban összegezni a két évvel ezelőtt hatalomra került német baloldali kormány eddigi teljesítményét. Az Olaf Scholz baloldali kancellár által összetákolt SPD-Zöldek-liberális koalíció társadalmi támogatottsága gyakorlatilag összeomlott a mögöttünk hagyott két évben, a legnagyobb nyertes pedig a bevándorlásellenes, jobboldali AfD lett, amely több mint megduplázta a támogatottságát.
A baloldali kormány persze a genderpropaganda terén nagyon jól teljesít, azonban amikor komolyabb kérdések, mint az ipar- és energiapolitika kerül szóba, akkor már kifogynak az ötletekből. Olaf Scholz gondjait csak tovább növelte, hogy egy novemberi alkotmánybírósági döntés (és az ehhez vezető kormányzati csalási kísérlet) miatt teljesen összeomlott a német költségvetés. Ha a kormány politikájában nem történik jelentős változás, akkor a jövő évi európai parlamenti választáson olyan súlyos vereséget szenvedhet, ami akár a bukását is elhozhatja.
Egy friss kutatás szerint a baloldali kormánypolitikusokkal szembeni elégedetlenség tovább nőtt, ez különösen a zöldpárti gazdasági minisztert (Robert Habeck) és a külügyminisztert (Annalena Baerbock) érinti. Arra a kérdésre, hogy elégedettek-e Baerbock politikai munkájával a németeknek csak 31 százaléka válaszolta azt, hogy "elégedett" vagy "nagyon elégedett", ami hét százalékpontos csökkenés decemberhez képest. Habeck elégedettségi mutatója hat ponttal, 24 százalékra csökkent. Christian Lindner pénzügyminiszter (FDP) népszerűsége pedig 23 százalékra csökkent - írta a Die Welt.
Olaf Scholz (SPD) kancellár mutatója szintén romlik, 19 százalékra zuhant a népszerűsége. Jelenleg összességében csak 17 százalék "elégedett" vagy "nagyon elégedett" a szövetségi kormány munkájával.
A baloldali koalíció mélyrepülésében döntő szerepet játszik, hogy az országban a gazdasági nehézségek csak fokozódtak idén novemberben, amikor az alkotmánybíróság kimondta, hogy alkotmányellenesen költötték el az adófizetők, de még a hitelezők pénzét is. Az elmúlt években ugyanis a németek szépen lassan kiürítették a költségvetést, és a fiskális politikát a büdzsén kívüli speciális alapokba „száműzték", mert ebben a szürkezónában tudtak csak megállapodni egymással az egyébként merőben különböző elveket követő kormánypártok – erről már Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter írt a Magyar Nemzetben megjelent cikkében. Ezzel azt érték el, hogy a költségvetés látszólag fegyelmezettnek tűnjön, miközben az alkotmányban szereplő adósságféket, amelyet 2009-ben vezettek be és a Covid-veszélyhelyzetre hivatkozva felfüggesztettek, egyszerűen kijátszották. Így voltaképpen a költségvetésen kívül, hitelből finanszírozták nagy ideológiai vízióikat - tette hozzá.
Mindezek ellenére Scholz egyelőre megúszta, nem esett szét a német kormánykoalíció. A koalícióban maradásról tartott szavazást tagjai között a német kormánykoalíció legkisebb pártja, a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP). A voksolást azért írták ki, mert a párt nem jutott be a helyi parlamentbe sem Bajorországban, sem Hessenben a tavaly őszi tartományi választásokon, támogatottsága pedig lassú, de folyamatos csökkenésben van.
Az egyébként nem kötelező érvényű szavazáson a tagság szűk többsége arra szavazott, hogy maradjanak Olaf Scholz kancellár hárompárti kormánykoalíciójában. Az alacsony adókat követelő, valamint a vállalkozásokat középpontba helyező párt nem szívesen kormányoz a szociáldemokratákkal és a Zöldekkel, ez a mostani a voksolásból is egyértelműen kiderült. Egyelőre azonban az FDP nem robbantotta fel a koalíciót, ahogy arra sokan számítottak.
Időközben újabb elképesztő méretű gyűlést szerveztek a német gazdák Berlinben, a felvételek szerint több ezer elégedetlen ember gyűlt össze traktorjaival a német főváros egyik főútján. A tüntetés szervezői szerint, ha a kormány nem vonja vissza azt a tervét, amellyel csökkentené a mezőgazdasági járművekre vonatkozó üzemanyag kedvezményt, valamint a mezőgazdasági gépjárművekre bevezetendő adó ötletét, akkor országos tüntetésekbe kezdenek január 8-án.
Csütörtökön pedig szokatlanul radikális lépésre szánták el magukat: gyakorlatilag megtámadták a kompot, amivel Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter visszatért év végi szabadságáról. A rendőrök paprika spray-t is bevetettek, hogy kimentsék a hajóról a minisztert.
Egy X-re (korábban Twitter) feltett videón jól látszik, ahogy a tüntetők megpróbálnak betörni a hajóra. Ráadásul a miniszter érkezése nem volt előre meghirdetve, a több száz gazda gyakorlatilag egy-két óra alatt Facebook-üzenetekben szervezte meg a blokádot.
A gazdatüntetések tavaly decemberben kezdődtek országszerte, miután a költségvetési nehézségek miatt megszorításokat jelentett be a német kormány, amely érzékenyen érinti az átgondolatlan zöldpolitika miatt már így is nehéz helyzetben lévő német gazdákat. A Német Gazdaszövetség (BvD) elnöke szerint a kormány hadat üzent a mezőgazdaságból élőknek. A szervezet vezetője azt ígérte, hogy amennyiben nem változik a helyzet, akkor január 8. után olyat fog megtapasztalni az ország, amit eddig sosem.
A baloldali koalíció helyzetét tovább nehezíti, hogy a 2021-es választáson történt törvénytelenségek és szabálytalanságok, visszaélések miatt a német Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében Berlin egyes részein – a választókerületek ötödében - meg kell ismételni a választást. Az elmúlt két évben bebizonyosodott, hogy számos ponton befolyásolták a szavazás kimenetelét – olyan formában, ahogy egy demokratikus, uniós államban példa nélkül áll. Mindez abban a Németországban történt, amelynek vezetői előszeretettel vádolnak más tagállamokat antidemokratikus kormányzással. A voksolást február 11-én tartják Berlinben, amelynek szimbolikus jelentősége van.
Mint ismert, a hárompárti koalíció azzal az ígérettel került hatalomra, hogy Európa legnagyobb gazdaságát átviszi a 21. századba, ez azonban egyelőre mondhatni visszafelé sült el, a német gazdaság rég nem látott módon bukdácsol, az egyre növekvő migrációs nyomás pedig próbára teszi a lakosság tűrőképességét. Mindez pedig egyértelműen megtépázta a kormánypártok támogatottságát, mely együttesen is csak a 33 százalékot ér el jelenleg.