De nehéz az iskolatáska

Az iskola első osztálya alapvető változásokat hoz a kisgyermek életében. Az óvodában a nap jelentős részét játékkal, mozgással töltötte, míg az iskolában - a szigorúbb napirend szerint órákat ül egy helyben. A mozgásigény kielégítésére az óraközi szünet, illetve a tornaóra marad. Jelentős részüknek ez kevés, célszerű olyan sporttevékenységet keresni - akár az iskolában, akár sportegyesületben -, amelyet a gyermek szívesen végez. Könnyebb helyzetben vannak azok, akik már az óvodában elkezdtek sportolni. A rendszeresen végzett mozgás, torna, úszás, labdajáték és egyéb sportágak nemcsak kielégítik a gyermekek mozgásigényét és javítják edzettségét, kondícióját, hanem megelőzhetik számos mozgásszervi rendellenesség kialakulását is, illetve a már meglévő elváltozásokat jótékonyan befolyásolják. Nem utolsó szempont, hogy egy gyermekkorban elsajátított sportág felnőttkorban is tovább folytatva - a sportolás nyújtotta örömökön kívül - az egészség megőrzésének is fontos támasza lehet.

A hátizsák nem csak divatos

A gyerekek iskolatáskája a fővárosban a legnehezebb, derül ki a TÁRKI felméréséből. Egy fővárosi kisdiák átlagosan 7,2 kilogrammos táskát cipel nap nap után, de a "legkisebb" teher is átlagosan 5,7 kilogrammos táska cipelését jelenti, mégpedig a vidéki kistelepülések nebulóinak.

Az oldalirányú görbületek - szkoliózis - nagy része nem betegség, hanem helytelen tartás - funkcionális szkoliózis. Ugyanígy rossz testtartás következménye a fokozott domborulatú hátak nagy része is (hanyag tartás). Ezek elsősorban a relatíve gyenge izomzat következményei, de szerepet játszik benne a korrekciós készség hiánya is. Egy óvodában végzett szűrővizsgálat során meglepően kevés rossz tartású gyereket találtunk, míg iskolásoknál - az évek számának növekedésével - jóval gyakrabban fordul elő a gerincdeformitás. Ebben szerepe lehet a fokozott fizikai terhelésnek, így az iskolatáskának is. Az egyenlő teherelosztás szempontjából a manapság divatos hátizsákok, hátitáskák előnyösebbek a kézitáskáknál.

Az egészséges láb

A másik fokozott statikai terhelésnek kitett testrész a láb. A láb boltozatai - a hosszanti és harántboltozat - hasonlóan a gerinc fiziológiás görbületeihez, kisgyermekkorban alakulnak ki a járáskezdés után. Az egészséges boltozatok viszik át a testsúlyt egyenletesen a talajra. A jó hosszanti boltozat kialakulásának feltétele a sarok normális állása, vagyis ha a sarkat hátulról vizsgáljuk, annak közel függőleges a helyzete. Ennek biztosítására fontos a jó cipő: kérge a saroknál erős legyen, tartsa a lábat, szükség esetén a sarok döntésével. A boltozatok hibái már óvodáskorban jelentkeznek, de ekkor még megfelelő cipővel, lábtornával az esetek jelentős részében korrigálhatók. Idősebb gyerekeknél már jelentkezhet a boltozat lelapulása, a lúdtalp, mely súlyos panaszok, illetve további deformitások forrása is lehet. Óvodában sok helyen tornáztatják a gyermekek lábát külön is, erre az iskolában már nem kerül sor. Ezért célszerű rendszeres néhány perces otthoni lábtornát bevezetni a deformitás megelőzésére.

Dr. Kiss Sándor ortopéd szakorvos

Ajánlat

Csak egyenesen - a gerincferdülésről