Influenzaszezon előtt

Visszavonhatatlanul megérkezett a tél, s vele együtt a megfázások és az influenza időszaka is. Bár még nincs járvány, nem árt idejében felkészülni, hogy elkerülhessük a megbetegedést.

A megelőzés szempontjából fontos, hogy szervezetünket felkészítsük a télre, ehhez nagyban hozzájárul a megfelelő mennyiségű vitamin és ásványi anyag fogyasztása. Elsősorban gyümölcsökből és zöldségekből fedezhetjük napi szükségleteinket, ami a téli hónapokban fokozott lehet. A narancs és a grapefruit, melyekhez ilyenkor is viszonylag könnyen hozzáférhetünk, nagy mennyiségben tartalmazza az ilyenkor létfontosságú C-vitamint.
Nagyon fontos a fizikai aktivitás. A rendszeres mozgás erősíti a szervezetet, és ezáltal a vírusokkal és baktériumokkal szembeni ellenálló képességet ad, ami az esetleges fertőzés esetén enyhébb lefolyást és gyorsabb a gyógyulást tesz lehetővé.

Az influenza fertőző betegség. Okozója az influenzavírus (Orthomyxovírus influensae), melyet 1933-ban izoláltak először. A vírusok cseppfertőzéssel, nyálcseppecskék vagy kicsiny aeroszolok segítségével terjednek. A fertőző forrás a beteg vagy a lappangási idő alatt a vírushordozó ember. Az orron vagy szájon át belélegzett vírusok lerakódnak a légutak nyálkahártyájában, és szaporodni kezdenek. Egy speciális enzim teszi lehetővé a vírusok kiszabadulását a sejtből. A lappangási idő egy-három nap, ezalatt a megfertőzött ember még tünetmentes, de már terjeszti a betegséget. Az északi féltekén az influenza ősszel és télen jelentkezik, nagy tömegeket érintő járványok 3-4 évente zajlanak.

A betegség típusai

A vírusokat felületi antigénjük alapján A-, B- vagy C-csoportba, illetve ezeken belül számos alcsoportba sorolják. Az A-vírusok a leggyakoribb járványokozók, országos, sőt világjárványokat okoznak. Felületi antigén tulajdonságaikat (melyek alapján az emberi szervezet védekező mechanizmusai felismerik a kórokozókat) gyakran változtatják. Az emberen kívül néhány állatfajt (pl. sertést, lovat, madarakat) is megfertőznek. A B-vírusok antigénszerkezete stabilabb, és csak az embert fertőzik meg. Főleg helyi járványokat okoznak. A C-vírusok ritkán okoznak járványokat, akkor is elsősorban gyermekközösségekben terjednek.

Jellemző a tünetek hirtelen kialakulása és gyors rosszabbodása. A leggyakoribb tünetek: rossz közérzet, elesettség, magas (39-41 fok) láz, erős torokfájás, fejfájás, ízületi- és végtagfájdalom, száraz köhögés. Az influenzás súlyos beteg benyomását kelti, az összkép jellegzetes, jól elkülöníthető a jóval enyhébb panaszokkal járó közönséges megfázástól vagy náthától. A betegség általában 5-10 nap alatt lezajlik, gyengeség és fáradékonyság, esetleg mérsékelt száraz köhögés tovább is fennmaradhat.

A klinikai kép jellegzetes, a diagnózis felállításához kiegészítő vizsgálatokra nincs szükség. A laboratóriumi leletek gyakran fehérvérsejt szám csökkenést mutatnak. Mérsékelt fehérjevizelés előfordulhat. A vírusokat garatból nyert váladékból, tojásembrióba vagy sejtkultúrába történő oltással izolálják.

Szövődményként felléphet légzőszervi bakteriális felülfertőződés, mely helye szerint lehet középfül-, arcüreg-, légcső-, hörgő-, vagy tüdőgyulladás. Ilyenkor az emberi szervezetben egyébként is jelenlévő, vagy egyéb baktériumok szaporodnak el, kihasználva, hogy a szervezet védekező képességét az influenzavírus legyengítette. A beteg állapota tovább romlik, a láz nem szűnik, a köhögés váladékossá válik, a köpet és az orrváladék sűrű lesz. A nem légzőszervi szövődmények ritkábban, a lábadozási szakban lépnek fel, agyhártya-, agyvelő-, vagy szívizomgyulladás alakulhat ki. A szövődmények felelősek az influenza által okozott halálesetek túlnyomó többségéért. Elsősorban a csökkent védekezőképességű embereket, tehát a csecsemőket, terheseket, időseket, krónikus betegségekben (pl. asztma, szívbetegség, vesebetegség) szenvedőket fenyegetik.

A szövődménymentes influenza kezelése tüneti: ágynyugalom, lázcsillapítók (az aszpirin kerülendő!), C-vitamin, bő folyadékbevitel, szükség esetén orrcsepp és köhögéscsillapító. Az antibiotikumok a vírusok ellen hatástalanok, ezért ilyenkor szedésük felesleges. Szövődmény fellépésekor a kezelést antibiotikummal kell kiegészíteni, a beteg állapotától függően kórházi elhelyezés is indokolt lehet.
Egy újonnan kifejlesztett gyógyszercsoport, a neuronamidáz inhibitorok lehetőséget kínálnak az influenza oki kezelésére. Hatásmechanizmusuk lényege, hogy megbénítják a vírusok felszínén lévő neuraminidáz fehérjét, mely lényeges szerepet játszik a vírusok sejtből való kiszabadulásában. Ha a neuraminidázt gátoljuk, az újonnan termelt vírusok egymáshoz és a sejtfelszínhez ragadnak, így nem tudnak elszabadulni és más sejteket megfertőzni.

Megelőzés

- Ajánlatos az általános higiénés szabályok fokozott betartása, a beteg elkülönítése csecsemőktől és idős, beteg emberektől. Járvány esetén az ÁNTSZ rendelkezik a járványosztályok felállításáról, kórházi látogatási tilalmat rendelhet el, korlátozhatja a nyilvános összejöveteleket.

- A szervezet felkészítése, vitaminok, ásványi anyagok megfelelő mennyiségű fogyasztásával illetve az ellenálló-képesség fokozásával is csökkenthetjük a kockázatokat.

Egy másik lehetőség a fertőzés megelőzésére, a védőoltás
A védőoltásokat a várható járvány előtti egy-három hónapban ajánlott beadni, injekció formájában, általában a felkar izomzatába. A védettség a beadást követően kb. két héttel alakul ki teljesen. A védőoltás hatékonysága 85-90%-os. Az oltóanyag legyengített vírusokat tartalmaz. Mellékhatások ritkán alakulnak ki, és akkor is általában enyhék: rövid ideig tartó hőemelkedés, mérsékelt influenzaszerű tünetek, fájdalom és bőrpír az injekció helyén. Súlyos szövődmények (pl. agyhártyagyulladás, generalizált allergiás reakció) nagyon ritkán fordulnak elő. Védőoltást mindenki kaphat, a fertőzésveszélynek (pl. egészségügyi dolgozók), illetve a szövődményeknek (idősek, krónikus betegek) fokozottan kitett személyeknek feltétlenül ajánlott.

Ajánlat

Influenza-enciklopédia

Mi is tulajdonképpen az influenza, és mennyiben segít a védőoltás?