A mell a nők női mivoltának egyik, sőt sokak számára a legfontosabb külső jegye, s mint ilyen, a hölgyek önbizalmának pro és kontra nagyon lényeges befolyásoló tényezője. A női mellnek természetesen élettani funkciója van, vagyis első számú feladata a csecsemő táplálása, de rendkívül fontos szereppel bír közvetlenül a szexuális életben, közvetve pedig viselőjének teljes életvitelében: az önbizalom, a magabiztos fellépés, a kapcsolatteremtés befolyásolásán keresztül.
Sokan nincsenek megelégedve adottságaikkal, egyre többen fordulnak plasztikai sebészhez a kívánt változtatások elérése érdekében.
Többféle műtéti típus lehetséges: kis emlők megnagyobbítása, megereszkedett emlők felvarrása, illetve a kettő kombinációja (nagyobbítás és felvarrás egyszerre), valamint nagy emlők kisebbítése felvarrással együtt. A különböző műtéti típusokon belül különböző operációs technikák, módszerek léteznek, s a plasztikai sebész a beteggel történő előzetes megbeszélés és vizsgálat során közösen dönt a választandó megoldásról, mégpedig a kiindulási állapottól, a páciens teljesíthető elvárásaitól, kívánságától függően.
Háromféle céllal
A mellfelvarrás tulajdonképpen a mell állományához képest fölösleges bőr eltávolításából és az emlőbimbó ideális helyre történő áthelyezéséből áll. Nem befolyásolja a későbbi szoptatási képességet, jól végzett műtét esetén szép eredmény várható káros következmények nélkül.
Kisebbítő műtét során a bőrfölösleggel együtt a mell állományának egy része is eltávolításra kerül. Ez az előzőnél jelentősebb beavatkozás, ennek megfelelően valamelyest a kockázata is nagyobb, de jól elvégzett műtét esetén itt is kitűnő esztétikai eredmény érhető el, s későbbi hátrányos következménnyel sem kell számolni (a szoptatási képesség és a mellbimbó érzékenysége is megmarad).
Az emlőnagyobbító műtétekről az utóbbi néhány évben számtalan cikk jelent meg, mert az e célra használatos szilikongéllel töltött emlőprotéziseknek feltételezett egészségkárosító (rákkeltő vagy ún. kötőszöveti betegségeket okozó) mellékhatásokat tulajdonítottak. Ma már ez a "szilikonőrület" lecsengett, az erre hivatott nemzetközi szaktekintélyekből álló fórum (EQUAM) több ízben kiadott olyan állásfoglalást, miszerint a szilikongéllel töltött emlőprotézisek egészségkárosító hatására semmilyen bizonyíték nem ismert, így a protézisek alkalmazásának korlátozását nem javasolják.
Ezzel együtt használatosak nem szilikongél tartalmú - de ugyancsak szilikonburokkal bíró - implantátumok (sóoldattal, szójaolajjal, mogyoróolajjal töltve), amelyek azonban minőségben elmaradnak a szilikongéllel töltött implantátumoktól, így használatuk is megfontolandó.
Lehetséges-e szövődmény?
A protézis körül tökéletes gyógyulás esetén is mindig kialakul egy nem kóros kötőszöveti tok. Ezzel függ össze az emlőprotézis beültetésnek reálisan szóba jövő szövődménye, az ún. tokzsugorodás, ami a tok túlzott mértékű megvastagodása, szűkülése következtében fellépő implantátum-megkeményedést, fokozottabb esetben alaki deformitásokat, kellemetlen szubjektív panaszokat (feszülés, nyomásérzékenység, fájdalom) jelent. Az eredetinél jóval kisebb, ún. tokfelhasító műtéttel ezt meg lehet oldani, a páciens panaszmentessé tehető.
Két kérdés az emlőnagyobbításról
Egyre népszerűbbek a mellnagyobbító műtétek, sokan már húsz éves koruk előtt elvégeztetik. Nem befolyásolja-e a szoptatási képességet kedvezőtlenül a beültetett protézis?
Szerencsére nem, hiszen a mellnagyobbító műtét során a mell mirigyes állományához és a bimbóhoz nem nyúlnak hozzá, a mell alsó hajlatában ejtett vágáson keresztül az izmok közé tolják be a protézist. Mellfelvarrást akkor szoktak ajánlani, ha a terhesség és s szoptatás során megnövekedett mell a szoptatási időszak vége után visszafejlődik, lóg. Ez már hosszabb, komolyabb műtét, T-alakú vágást ejtenek, a bimbót is kiemelik és feljebb varrják. Szövődményként igen ritkán előfordul bimbóelhalás, sebgyulladás, utóvérzés, de a műtét után fél évvel szinte mindig vissza tud állni a bimbó érzékelése. Mellfelvarrás után is lehet szoptatni, bár ekkor ismét előállhat a műtét előtti helyzet. A szoptatást csak a korábbi mellredukció (kisebbítés) zavarhatja meg. Ilyen műtétet olyankor szoktak végezni, ha a mell olyan zavaróan nagyra nőtt, hogy tartásproblémákat és más, bőrgyógyászati panaszokat okoz.
Fizeti-e az egészségbiztosító az anyák plasztikai műtéteit?
A zsírszívást, mellnagyobbítást sohasem fizeti a biztosító. Bizonyos esetekben, pl. amikor a műtét helyreállítónak minősül, hozzá kellene járulniuk a költségekhez. A túlságosan megereszkedett has, a megereszkedett, nehéz mell bőrgyógyászati problémákat, egyéb panaszokat is okoz, s a plasztikai műtéttel további ápolási költségeket lehetne megtakarítani amellett, hogy az illető életminősége is javulna.
Dr. Kathó Jenő
Ajánlat
A szilikon implantátumokról