Cikitsa - az indiai kolostorok ősi nyújtó technikája

Az ősi technika eredete azokba az indiai kolostorokba vezet vissza, ahol a szerzetesek életének nagy részét egészen máig a meditáció tölti ki. A mozdulatlanságban eltöltött hosszú órák során könnyen elmerevednek a végtagok, a gyakorlatok pedig megviselik az egész testet, beleértve a gerincet, az izmokat és a vérkeringést. A rendszeresen jógázók, meditálók körében is előfordul, hogy a nyak, a váll és a hát felső részének izma megkeményedik, vagy egyszerűen megfájdul. A kellemetlen hatások ellensúlyozására alakították ki ezt a nyújtó-lazító technikát, mely segít a helyes tartás, valamint a gerinc rugalmasságának megőrzésében.

A zavaró problémák általában a helytelen tartásra vezethetők vissza, akárcsak az ülő életmódot folytató irodai alkalmazottak esetében, akik a napi sokórás íróasztalnál való ülés után a szerzetesekéhez hasonló hát- és vállfájdalmat éreznek. Pontosan ezért ajánlható ez az ősi indiai módszer napjaink "aszkétáinak".

A cikitsa kimozgatja a gerincet, és visszaadja a csigolyák és a porckorongok rugalmasságát, feloldja a hátban keletkezett feszültségeket és az energiablokkokat. A végtagokon, a nyakon és a gerincen végzett húzó, csavaró és forgató mozdulatok révén visszanyerhető bizonyos mértékig a hajlékonyság, és helyreállítható a gerinc megfelelő tartása. Egyetlen hibája a módszernek, hogy egyedül nem végezhető, valamint a "nyújtó" embernek tapasztaltnak és szakképzettnek kell lennie, hiszen a finom mozdulatokat precízen kell végezni.

A cikista nyújtást leginkább wellness-hétvégéken és egészségközpontokban próbálhatod ki, illetve egyes jógatanfolyamok részeként is megtapasztalhatod.