Ám nem csak efféle célokat szolgáltak az illatos olajok. Memphis város megalapítója, Menész király sírkamrájában például aromás anyagok maradványait fedezték fel, amelyeket időszámításunk előtt háromezer évvel állítottak elő. Tutanhamon fáraó kedvenc olaja a fenyőtömjén lehetett, hiszen az 1922-ben feltárt sírkamrájában talált tárolóedényekben azok illata még felismerhető volt. Indiában, a Himalája lábainál egy i. e. háromezerből származó tartályt találtak a régészek, amelyet minden valószínűség szerint olajok lepárlására használtak. Mindezek bizonyítják, hogy az aromaterápia, amelyet sokan a mai kor tudományának, felfedezésének hisznek, valójában az egyik legősibb gyógymódok egyike.
Mi is voltaképpen az aromaterápia?
Nem más, mint olyan kezelés, amely az illat segítségével fejti ki gyógyhatását. Hozzá kell tennünk, hogy az aromaterápia jóval több különböző kellemes illatú olajok szagolgatásánál. Az olajok olyan összetevőkből állnak, amelyek gyógyító tulajdonságokkal rendelkeznek, s a szervezetbe kerülve azonnal megkezdik gyógyító hatásukat. De hogyan is kerül a szervezetbe az illóolaj? Kutatók vizsgálatai kimutatták, hogy az illóolajok alkotórészei a belégzést követően fiziológiai változásokat hoznak létre a szervezetben. Hogy ezek a mérhető változások létrejöjjenek, különböző folyamatoknak kell lejátszódniuk. Az olajok illatmolekulái egyrészt az orrnyálkahártya receptorait és ezáltal a szaglóideget is aktivizálják. Az inger továbbhalad a limbikus rendszerhez. Ez az agy legősibb része, amelynek az emlékekhez és az ösztönökhöz van a legtöbb köze. Az idegrendszeren keresztül befolyásolhatók a vegetatív folyamatok is, például a légzés, a szívműködés, a vérkeringés és az emésztés.
Van egy ennél direktebb módon működő hatásmechanizmus is, amikor belégzéskor az illatmolekulákat az orr és a hörgőnyálkahártya nyeli el. Azokat masszírozásnál a pórusokon keresztül veszi fel a bőr. Így kerülnek az illóolajok a véráramba és jutnak el a különböző szervekhez, valamint az agyba is. Az aromaterápia sikeressége természetesen nem csak a mennyiségtől, illetve az illóolaj alkotórészeitől, hanem az egyéni érzékenységtől is függ.
Az olajok kivonása
Az illóolajok a növény valamely részéből kivont aromás anyagok, amelyek meghatározzák sajátos illatát, színét és gyógyító tulajdonságát. Vannak növények, amelyek több olajjal is szolgálnak, ilyen például a narancsfa. Virágából narancsvirágolajat, a gyümölcs héjából narancsolajat, leveléből és gallyaiból pedig petitgraint nyernek. Mivel az olajok a növények különböző részeiből származnak, kivonásukra is más-más eljárást alkalmaznak. Ezek a lepárlás, az oldás, az áztatás és a préselés. Minden olaj fertőtlenítő hatású. Vannak fájdalomcsillapító, görcsoldó, gombaölő, vizelethajtó, méregtelenítő tulajdonságokkal bíró olajok, a lista azonban korántsem teljes. Az egyes olajok a fizikai állapot mellett az ember hangulatát is képesek jótékonyan befolyásolni. Érzelmi hangulatjavítók, csökkenthetik a depressziót, a szomorúságot, a haragot. A mentális állapotot is kedvezően változtathatják.