Rendszeres fogmosással sem előzhető meg a fogromlás

Túlzott jelentőséget tulajdonítanak a fogmosásnak  - állítja egy német szakember. Peter Sawicki, egy kölni egészségügyi intézet vezetője, állítását intézetének kimutatására alapozza, amely összegyűjtött mindent, amit a tudósok a rossz fogakról eddig közzétettek.

A vizsgálódás eredmény meglepő volt: e szerint vannak emberek, akik fogaikat a nagyon gondos fogápolás ellenére is elveszítik - bár ezt a folyamatot a rendszeres ápolással talán lassítani lehet -, mások ugyanakkor valamilyen módon védettnek látszanak a fogritkulás ellen.
A kutató szerint ennek oka az, hogy a fogszuvasodás és a fogínysorvadás, amely fontos oka a fogvesztésnek, egyebek között erősen függ örökletes genetikai tényezőktől is. Ezt például ikerkísérletek is bebizonyították. Nyilvánvalóan az immunrendszer örökletes működése és talán a nyál összetétele játszik szerepet ebben.

Állítólag már azonosítottak úgynevezett rosszfog-géneket is. Ezenkívül krónikus betegségek - például a cukorbaj, a reumatikus ízületi gyulladás és a csontritkulás vagy a csekély nyálképződéssel járó Sjögren-szindróma - is a fogak elvesztéséhez vezethetnek.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy e végzetesnek tűnő okok miatt immár le kellene mondani a gondos fogápolásról, ami legalább kitolja a fogak elvesztésének idejét azoknál is, akik erre a leginkább hajlamosak. Gondos fogápolás mellett például egy ilyen személy 60 éves koráig megőrizheti a fogait, amelyeket fogápolás nélkül már 40 éves korára elveszítene.

Mindezt Sawicki annak kapcsán mondta el a Der Spiegel című heti magazinnak, hogy Németországban 2005-től a fogpótlásokért a biztosítottaknak is fizetniük kell, hacsak nem kötnek külön erre szóló biztosítást is. A szakember hangsúlyozta: tudományosan nem megalapozott a politikusok állítása, amely szerint a betegek maguk tehetnek fogaik elvesztéséről.