Türelmetlen, zónátlan

Áldatlan állapotok, keserű tapasztalatok, egymásra mutogatás. Bár a prostitúció már hét éve legalizált, a mai napig nincs itthon egyetlen kijelölt türelmi zóna sem - miközben különféle politikusok rendre dobálóznak az ötlettel, pláne választások idején.

2002-ben, Budapesten is volt egy próbálkozás: a prostituáltak megpróbáltak a közigazgatási hivataltól kikérni egy olyan hatósági bizonyítványt, ami alapján felmérhető, hogy a városban hol, milyenek a körülmények.

"Szerettük volna tudni, merre vannak azok a helyek, ahol törvénytisztelő módon megjelenhetünk, és jogkövető magatartást tanúsíthatunk. A közintézménytől való 300 méteres távolság ugyanis azt is magában foglalja, hogy a diplomáciai testület tagjainak otthonától is meg kell lennie ennek a távolságnak. Ezért szerettük volna tudni például, hogy a mongol nagykövetnek a kertésze vagy a bejárónője hol lakik" - mondja a szóvivő.

"A vonatkozó papírokat nem adták ki, aminek következménye pereskedés lett: első- és másodfokon nyertünk is. Ezt követően viszont a Legfelsőbb Bíróság azt mondta ki, hogy a PE "jogosulatlan efféle hatósági bizonyítvány kikérésére". A véleményünk szerint a bíróság nem az adott témában döntött velünk szemben, hanem azt kérdőjelezte meg, hogy kikérhetünk-e vagy pedig nem ilyen papírokat" - teszi hozzá.

Demszky Gábor álláspontja

"Én 1999 óta folyamatosan azt mondom, hogy a türelmi zónák rendszere, amelyet az Orbán-kormány talált ki, nem kiút, mert nem szolgálja a helyi közösségek érdekeit, és különösen nem jelent megoldást a prostitúció szervezett bűnözésről való leválasztására. Ezt egyébként mindenki pontosan tudja" - nyilatkozta a Női lapozónak Demszky Gábor főpolgármester, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) főpolgármester-jelöltje.

"A Fővárosi Önkormányzat minden rendelkezésre álló eszközzel megpróbálta módosításra bírni a kormányzatot. Számos javaslattal álltunk elő, többek között azt is felvetettük, hogy Magyarország függessze fel a prostitúcióról szóló New York-i egyezmény bordélyházakat tiltó rendelkezéseinek alkalmazását. De nem sikerült megegyezésre jutnunk az állammal" - tette hozzá.

A problémát Demszky leginkább abban látja, hogy "egyetlen település vagy kerület sem fogadná be szívesen ezt az "ipart"". "Mindenki remek ötletekkel rendelkezik a vigalmi negyedek felállításáról, de amikor konkrétan az ő kerülete kerül szóba esetleges helyszínként, akkor egyértelműen elzárkózik. Így tett Óbuda vezetése is, amikor 2003-ban határozatot fogadott el arról, hogy a kerület közterületein - ideértve a külterületeket is - és nyilvános helyen sem engedélyeznek semmifajta prostitúciót" - tette hozzá a főpolgármester.

Az állam a "legnagyobb strici"?

A prostitúciónak, mint legális szexuális szolgáltatásnak még TEÁOR száma is van (a különféle tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének a száma, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ad ki): a prostítúció a máshová nem sorolt egyéb szolgáltatás megnevezésű szakmakód alá tartozik (930506). A vállalkozói engedély kiváltásával a szakma tehát még vállalkozói szinten is űzhető. De a fenti körülmények között vajon miért is váltaná ki bárki erre a tevékenységre a vállalkozói engedélyt?

"A vállalkozói engedéllyel fizetni kellene az állam felé a terheket, miközben az örömlányok nagy valószínűséggel ugyanúgy szabálysértést követnének el, ha például tényleg valamelyik nagykövet személyzetének az otthonától 299 méterre strichelnek. A rendőrség előállíthatja őket, gyorsított eljárással bíróság elé kerülhetnek, és akár 60 nap elzárással vagy akár 150 ezer forint pénzbírsággal is sújthatóak. Lehetetlen jogkövető magatartást tanúsítani" - állítja Földi Ágnes.

A magyar prostituáltak tehát jelenleg teljesen illegálisan dolgoznak ott, ahol tudnak. "Ha úgy adódik, hogy beviszik őket, és valóban pénzbírságot kapnak, akkor azt csak úgy tudják kifizetni, ha megint kimennek strichelni" - folytatja a PE szóvivője, hozzátéve: "Egy prostituált egynapi elzárása jelenleg az adófizető magyar állampolgároknak fejenként 7534 forintjába kerül. És ez mind azért, mert az önkormányzatok nem jelölik ki a türelmi zónákat, ami egyébként már a hatodik éve mulasztásos törvénysértésnek számít. A helyzet furcsa: Magyarországon nincsen olyan törvény, amelynek értelmében szankciókkal lehetne súlytani azokat az önkormányzatokat, amelyek mulasztásos törvénysértést követnek el."

Tarlós István álláspontja

Tarlós István főpolgármester-jelölt egy vele készült Index-interjúban úgy nyilatkozott "egészen egyszerűen baromságnak tartom, hogy kerületenként legyen egy-egy türelmi zóna", de "vannak Budapestnek olyan részei, ahol a vigalmi negyedek felállításának tradíciói vannak".

Óbuda - amelynek Tarlós a polgármestere - a fővárosnak éppen az egyik olyan kerülete, ahol éjszakánként meg lehet találni a kenyerüket kereső lányokat. Tarlós István azt mondja, a környéken "nem szívesen jelölne ki türelmi zónát", mert az "Óbuda tradícióitól rendkívül idegen" lenne. Ennek ellenére, mint a város egyik főpolgármester-jelöltje, fontosnak tartja, hogy "ez a kérdés mielőbb megoldódjon".

"Véleményem szerint a New York-i egy kifejezetten farizeus egyezmény, amely nem gondoskodik sem a nők biztonságáról, sem a méltóságáról, sem pedig az egészségügyi ellátásukról. A jelenlegi megoldás rossz a lakosságnak és a prostituáltaknak is. Hollandiában nem az utcán művelik ezt az ipart, hanem kijelölt vigalmi negyedekben, ahol törvényesen lehet működni - így Amszterdamban például a városlakók, ha nem akarnak, nem is szembesülnek a dologgal. Nem tudom, hogy ez-e a jó megoldás, de az biztos, hogy a mostani magyarországi állapot nagyon áldatlan" - mondta Tarlós István az [origo]-nak.