Könnyű kalóriabombák

Sovány joghurt, müzliszelet, barna kenyér - ha valaki fogyókúrázik, leginkább az ilyen élelmiszerekből válogat. De vajon valóban a karcsúságot szolgálja minden olyan termék, amit diétásnak kiáltanak ki? A dietetikus szerint nem érdemes mindent elhinni, amit a reklámok mondanak, és jól tesszük, ha odafigyelve, alaposan választjuk ki a fogyókúrás étrend hozzávalóit.

Felvágottak - titokban átvágósak

Bűnös: bajban van az a fogyókúrázó, akinek a diétája sonkát ír elő. Nemcsak azért, mert alapból 4-5 féle sonka van egy közepes élelmiszer bolt húsos pultján is, hanem azért, mert a világon semmilyen kapaszkodó nincs arra nézvést, hogy a kiszemelt húsárú mennyi kalóriát, zsírt, szénhidrátot tartalmaz.

Érdemesebb tehát az előre csomagolt sonkák közül választani, és azok közül is nagyon körültekintően.

Fontos, hogy megnézzük az összetevőket is, mert még a méregdrága diétás sonkák között is van olyan, ami csak 60%-ban hús, ezen felül szalonnabőrkét, étkezési zsírt is tartalmaz.

Amit végképp nem ajánl a dietetikus a fogyni vágyóknak, az a felvágottak nagy családja: a párizsik, szalámik, krinolinok és társaik.

Zsírszegény, de nem kalóriaszegény tejtermékek

Bűnös: Ne dőljünk be, ha a csomagoláson szép kerek nulla ígéri, hogy a termék nem hizlal. Az ilyen termékek ugyanis lehet, hogy nem annyira zsírosak, viszont a szénhidrát tartalmuk attól még lehet magas. Főleg a gyümölcsjoghurtoknál kell alaposan elolvasni a tájékoztató táblázatot, és összehasonlítani a hasonló termékeket.

A sajtoknál kicsit bonyolultabb a helyzet, hiszen ha kimérve kérjük a csemege pultról, akkor nem tudhatjuk, mi minden van az adott termékben.

Turcsák Katalin dietetikus szerint papíron, vagyis a tápanyag-táblázatban ugyan nagyon sok sovány sajt létezik, de az üzletekben ezekből csak keveset találunk.

A szakember szerint a sajt nem kifejezetten fogyókúrás étel, de mivel remek kálcium forrás, érdemes néha egy-egy vékony szeletet elmajszolni. Ilyenkor viszont mindenképpen a sovány sajtok közül válasszunk, mert óriási különbség lehet sajt és sajt között.

Sőt, még azt is érdemes megvizsgálni, hogy az adott terméket melyik gyártótól szerezzük be, mivel az élelmiszercégek számára még mindig jobban megéri a zsírosabb sajtokat a piacra dobni, mert arra még mindig nagyobb a kereslet.

Mentségére legyen mondva, hogy minden "alakjában" remek fehérje-, és kálciumforrás.

Ha valaki nem automatikusan követ egy divatos diétát, hanem igyekszik mindenből az energiaszegényebbet választani, talál olyan termékeket, amelyek módjával beleférnek egy fogyókúrába.

Sovány, zsíros, félzsíros

Minél zsírosabb egy sajt, annál lágyabb, omlósabb, rugalmasabb. Ha van módunk a zsírtartalmat is ellenőrizni, könnyebb a helyzet, hiszen ha ez magasabb 60%-nál a sajtot zsírdúsnak mondják, 45-60%-nál zsíros, 25-45%-nál félzsíros, 10-25%-nál zsírszegény, 10% alatt pedig sovány. A zsírszegény és sovány sajtok közé tartozik a Tolnai sovány, Köményes, Óvári, mozzarella.

A zsírtartalmon kívül más jellemzők alapján is csoportosíthatjuk a sajtokat, így beszélhetünk lágy, félkemény, és kemény sajtokról. Ez a fajta felbontás abban segít eligazodni, hogy melyiket tegyük a szendvicsbe és melyiket reszeljük kajába.

(Forrás: Konyhamester)

Diabetikus édességek - a veszélyes "cukrosbácsik"

Bűnös: Nassolni jó, és végül is boltok polcain szép választék található a cukormentesnek hitt csokikból, kekszekből, nápolyikból, amelyeket eredetileg cukorbetegeknek szántak. Ezek a termékek majdnem ugyanannyira tele vannak energiával, mint hagyományos társaik, csak éppen nem a glükóz, hanem a fruktóz, vagyis a gyümölcscukor, ami hizlal bennük. A végeredmény tehát ugyanaz, bár a diabetikus termék egy kicsit lassabban emeli meg a vércukrot.

Ráadásul az ilyen speciális csoki, cukor, sütemény sokkal drágább, mint a hétköznapi.

Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy - bár a mesterséges édesítőszerek valóban energiaszegények, a velük készült csoki alig 15-20%-kal tartalmaz kevesebb kalóriát, mint cukorral készült "édes"testvéreik.

Mentségére legyen mondva, hogy a közhiedelemmel ellentétben finomak, tehát a legtöbbnek nincs kellemetlen utóíze. Emellett ugyanúgy segítenek boldogsághormont termelni, mint a normál csokoládé.

Barna kenyér - vigyázat, hamisítják!

Bűnös: Még a legszigorúbb, spártai diétát követőknek is szükségük van időnkét egy-egy szelet kenyérre. Ilyenkor persze igyekszik azt választani, amelyik egészségesebb. A kenyerek kalóriatartalma között ugyanis viszonylag kicsi a különbség, de mégis érdemes a fehér kenyér helyett a barnát választani.

Vigyázni kell azonban, mert barnakenyerek közül egyeseket malátával színeznek. A dietetikus azt tanácsolja, hogy vizsgáljuk meg a kenyeret, a barna ugyanis fajlagosan nehezebb, tömörebb, mivel nem kel meg annyira, mint a fehér.

Mentségére legyen mondva: A legjobb ha otthon sütünk magunknak kenyeret. Ebben az esetben olcsóbb is lehet, persze csak akkor, ha nem a többszáz forintos lisztkeveréket használjuk. A dietetikus azt tanácsolja, hogy használjunk teljes kiőrlésű liszteket, azokból is egy kenyérhez több félét.

Az utolsó szó jogán

"Persze nem biztos, hogy a fogyókúrás étel az egészséges étel" - jelentette ki Turcsák Katalin. "Bizonyos light italokban például - elsősorban a cukormentes kólákban - kalória ugyan nincs, zsír sincs, de vannak olyan anyagok - foszfor, vagy koffein - amelyek nem egészségesek."

Másrészről viszont, bizonyos élelmiszerek hizlalnak, de a fogyasztásuk mégis hasznos lehet. Ilyen lehet a méz, amit senki nem sorol a karcsúsító ételek közé, de a vitamin, és ásványi anyag tartalma miatt inkább mézet, mint cukrot javasolnak dietetikusok azoknak, akik élnek ilyesmivel.

Egy másik fontos élelmiszer, a tej sem tartozik a klasszikus fogyókúrás kellékek közé, de ha egy ebből készült turmixszal kiváltunk egy "kisétkezést", az még egy kevésbé szigorú fogyókúrába is belefér.

Kovács M. Veronika