Családbarátságból jeles

Nyugat-Európában már egyre több cég ismeri föl a családi élet és munka összehangolásának jelentőségét, és segíti dolgozóit ennek elérésében. Néhány vállalat már itthon is felismerte, hogy ez nem szociális kérdés, hanem üzleti érdek, és a "családbarátság" konkrét gazdasági előnyként hasznosul.

"Csak egy gyermekem van, de nem hiszem, hogy tudunk vállalni még egyet, ugyanis akárhol akarok elhelyezkedni, az első kérdés, van-e gyerekem. Ha megtudják, hogy igen, a következő kérdés rendszerint az, hogy vajon a napi nyolcórás munkaidőt mindig, minden körülmények között ki tudom tölteni" - kesereg Zsófi, aki jó ideje hiába keres munkát, rendre elutasítják, pedig felsőfokú kereskedelmi végzettsége és többéves munkahelyi tapasztalata igen értékes kellene, hogy legyen a hazai álláspiacon. Zsófi életét ebből adódóan sok minden megkeseríti. Mivel nem tud elhelyezkedni, anyagi gondjaik vannak, nem is beszélve a romba dőlt önbecsüléséről és a depresszív hangulatról, ami beárnyékolja az életét, így pedig a kisfiát sem tudja egészséges szellemben nevelni.

"Nem értem, mikor mindig azt hangoztatják, hogy keveset szülnek a nők, fogy a magyar, akkor miért nem lehet segíteni azt, aki mégis vállalkozik erre" - mondja.

Zsófi problémája messze nem egyedi: számos munkahelyi diszkriminációval foglalkozó cikkben és civil fórumon olvasni arról, hogy fiatal nőktől az állásinterjún megkérdezik, hogy mikor tervez gyereket; vagy ha már van, akkor a gyermek esetleges betegsége esetén is be tud-e menni dolgozni. Olyan is előfordult már, hogy bár rátermettebbnek tűnt egy anyuka, mégsem ő kapta meg az állást, mert a tulajdonosoknak kényelmesebb volt egy család nélküli, jobban terhelhető nőt felvenni.

Rita, aki irodavezető egy cégnél, arról mesél, rendszeres, hogy a beteg gyermekét be kell hogy vigye magával a munkahelyére, mert otthon nem maradhat vele. "Ez nálunk mindig is így volt, persze azt sem nézik jó szemmel, ha a kicsi ott nyűgösködik egész nap. A férjem legtöbbször úton van, ha hirtelen történik valami, rá nem nagyon lehet számítani."

Rugalmas munkaidő, rugalmas család

Ahogy sok minden másban, az Európai Unió jó néhány országa ebben a témában is utcahosszal előttünk jár - bár tagadhatatlan az elmúlt években itthon is elindult valami változás.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2000 óta minden évben meghirdeti a Családbarát munkahely pályázatot, ezzel is segítve, motiválva cégeket a szemléletváltásra.

Dr. Makár Orsolya, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége osztályának munkatársa elmondta, hogy létezik egy munkacsoport, amely a munka és a magánélet összehangolásával foglalatoskodik.

"A munkacsoport az Európai Bizottság által kiadott Roadmap-útiterv a nők és férfiak közötti egyenlőség elérésére program kapcsán jött létre. Magyarország ezt igyekszik megvalósítani: a munkacsoport koordinálását a minisztérium látja el, tagjai pedig a témával foglalkozó civil szervezetek és szakértők" - mondja, hozzátéve, hogy egy családbarát cég éppúgy szem előtt tartja a gyermekes szülők igényeit, mint azokét, akiknek egyéb gondozási kötelezettségei vannak: a rekreációt, az önképzést, a munkáltató által finanszírozott képzést, a rugalmas munkaidő-beosztást.

"Természetesen egészen másképp családbarát egy mikrovállalkozás ahol sok minden egyszerű, emberi dolgokon múlhat, mint egy multinacionális cég. Néhány ember esetében időnként egyszerűen csak megbeszélés kérdése egyes problémák rendezése."

Nagyon fontos kérdés, hogy a munkáltató alkalmazza-e - s egyáltalán ismeri-e - azokat a munkaidő-modelleket, amelyeket ma Magyarországon igénybe lehet venni.

"Nálunk leginkább a kötött 8 órás munkaidő az elterjedt, de ettől még igen sok rugalmas formája van a munkaidő-beosztásnak: lehet például a kötelező törzsidő, például 10-15 óráig és ezzel együtt rugalmas kezdés és vég. Így mindenki eldöntheti, hogy az életébe a korai kezdés és korábbi munkaleadást, vagy esetleg a délelőtti kezdést és estig tartó munkát tudja beilleszteni" - magyarázza a szakember.

Jellemzően magyar szemlélet, hogy amikor a munkaerőpiacról és kisgyermekes szülőkről van szó, mindig az anyukákat említik. Bár valóban az anyákon kérik számon a gyermek létét, tehát elsősorban a nő munkaerő piaci helyzetét gyengíti, ha gyermeke van, de rendszerint, főleg optimális esetben van annak a gyereknek apja is.

"Az is probléma, ha a szülők nem megfelelően osztják meg egymás között a felelősséget, s bár ez már inkább életvezetési kérdés, ebben is tud támogató lenni egy munkahely. Például figyelembe kellene venni, hogy a férfiaknak éppen úgy vannak magánéleti kötelezettségei, mint a nőknek, akár az is lehet, hogy a férfi viszi mindennap óvodában a gyereket és a nő megy érte, vagy fordítva."