Bölcsi vagy a mami szoknyája

Egy amerikai tanulmány szerint akár jót is tehet a gyereknek, ha a szülő kétéves kora körül közösségbe adja és visszamegy dolgozni. A tengerentúli tudósok szerint ez elsősorban a szerényebb körülmények között élő csemetéket fejleszti, ők ilyenformán sokkal jobban teljesítenek majd az iskolában. A magyar szakemberek szerint nem ilyen egyértelmű az összefüggés az anyagi helyzet, a gyerek nevelése és a fejlettségi szintje között - meghatározóbb, hogy az anyának mire van igénye.

"Annak ellenére, hogy imádom a munkám, és nyüzsögni is szeretek, szinte minden percet élvezek, amit itthon tölthetek a kislányommal" - mondja Petra, aki 2 éve van otthon a gyerekével.

"Szerintem neki is jót tesz, hogy szinte mindent együtt csinálunk, de néhány hónapja a férjem és a családja arról akar meggyőzni: mindenkinek jobb lenne, ha visszamennék dolgozni. Az anyósom szerint a gyerek a közösségtől okosabb lesz és talpraesettebb, meg különben sem tesz jót neki, hogy ennyire össze vagyunk nőve. A párom szerint anyagilag sem mindegy, hogy keresem is, vagy csak költöm a pénzt, a sógornőm pedig azt mondja, hogy ebben a korban már a gyerek is vágyik a közösségbe, vak vagyok, ha ezt nem veszem észre. Csakhogy az anyukám pont az ellenkezőjét állítja, szerinte annak kellene örülni, hogy lehetőségem van akár 3-4 évig is fészekmelegben dajkálgatni a kicsit, ez tesz neki a legjobbat. Úgyhogy mostanra teljesen tanácstalan lettem."

Gazdag gyereknek otthon a helye

A diplomás, biztos anyagi háttérrel rendelkező Petra számára akár választ is kínálhatna az a tanulmány, amit most publikált a University of North Carolina. E szerint a jómódban élő gyermekek jobban megszenvedik, ha anyjuk hamar visszaáll a munkába. A kutatók tapasztalatai szerint ebben az esetben a srácok 10-11 éves korukban rosszabbul teljesítenek a kognitív teszteken, és hajlamosabbak az elhízásra is. A rosszabb anyagi körülmények között élőknél nem tapasztalható ez, sőt, sokan még jobban is teljesítenek és fittebbek, mint a hasonlóan hátrányos helyzetű társaik, háztartásbeli mamával. A kutatásról beszámoló Newsweek cikke arra keresi a választ, miért ilyen nagy a különbség.

"Valószínűleg a szegényebb gyerekeket több intellektuális hatás éri a gyermekintézményekben, mint otthon a szülők részéről" - állítja az írásban megszólaló amerikai szakember. " A gazdagabb szülő gyermeke viszont jobban jár a valószínűleg magasan képzett anyjával, mint a bölcsődével. Ha a mama visszamegy dolgozni, a gyerek kiesik ebből a remek környezetből, aminél csak rosszabba kerülhet."

A tanulmány szerint ugyanez vonatkozhat a súlyproblémákra is: a gazdagabb családokban több a társasjáték, van számítógép, videojáték és tévé - legtöbbször nem is egy.

Nem ennyire fekete-fehér

"Bár ezek a válaszok logikusnak tűnnek, a megállapítások túlságosan leegyszerűsítik a problémát, ráadásul más tanulmányok más eredményre jutottak" - írja a Newsweek szerzője, aki ezek mellett azt is felrója a kutatóknak, hogy arra elmulasztottak kitérni: az sem mindegy, ki vigyáz a gyerekekre, amíg anyu dolgozik.

A magyar szakember szerint sem ennyire fekete-fehér a válasz. Ranschburg Jenő gyermekpszichiáter szerint - bár van összefüggés a szülők anyagi helyzete, iskolázottsága és az otthoni gyereknevelés között, de - a probléma összetettebb.

"Ha az otthoni nevelés és a szociális, gazdasági státus összefüggéseit egy grafikonon ábrázolnák, akkor a görbe harang formájú lenne, vagyis a nagyon alacsony szociális, gazdasági státusban lévő családoknál és a nagyon magas szociális, gazdasági státusban lévő családoknál az otthonlét előnyei nem egyértelműek. A nagyon magas státusúaknál azért nem, mert ott gyakran előfordul, hogy az anya egy vállalkozó szellemű nő, akinek a munkába állása az anyagi gyarapodás előfeltétele, de találunk közöttük pl. elhivatott kutatókat is. Ők általában igen gyorsan úgy érzik, hogy ki kell lépniük a főállású gyermeknevelésből és folytatniuk kell a munkát, de ettől még nem válnak rossz anyává."

"Ugyanakkor a 'haranggörbe' közepén, tehát a hagyományos polgári miliőben élők esetében, ahol az anyagi szempontok nem igazán döntőek, tehát nem túl gazdagok, de megélnek, más a helyzet. Az ilyen családoknál gyakran az anyaság élménye elnyomja mindazt, ami őt kifelé húzná a családból, ott az anya-gyerek kapcsolat fantasztikus előnyöket jelent a gyerek számára, és minél később megy bölcsődébe, annál jobb neki."