Mértékkel, de kell a nass

"Ha jó leszel, kapsz egy csokit" - bíztatjuk a csemetéket, nem is gondolva arra, hogy talán pont ezzel rontjuk el a gyereket, és csinálunk belőle csoki-függőt. Miért szeretik annyira a gyerekek a édességet, hogy képesek egy-egy bónusz adagért szívből gyűlölt dolgokat is megtenni? Hogyan lehet az édességfogyasztást az optimális szintre beállítani? Dietetikus és gyerekgyógyász segítségével kerestük a válaszokat.

A legtöbb gyerek egy kicsit olyan, mint Gombóc Artúr: szereti a kerek, a szögletes, a lyukas, a tömör, a töltött, a sima és a maradék csokoládét is. Ezért mindenki azt hiszi, hogy ha a csemetékre bíznánk, mennyi édességet tömhetnek magukba egy nap, képesek lennének egy édességbolt teljes raktárkészletét felfalni, de legalább is csokit reggelizni, gumicukrot ebédelni és pudingot vacsorázni.

Egy angol újságíró, Alex Renton szerint ez egyáltalán nem biztos: a Times Online szerzője egy napra megengedte a fiának, hogy annyit nassoljon, amennyit akar, egyetlen kikötése a fogmosás volt. A tudományosnak nem nevezhető kísérlet szerint a kilencéves Adam nem akarta a rosszullétig édességgel tömni magát.

"Aznap nagyon jól ebédelt, és utána nem is kért fagylaltot. Később, séta közben kapott egy kis vattacukrot. Amikor felajánlottam, hogy kaphat egy kicsit többet, ha akar, azt mondta: "Apu, ennyi elég volt." Alex Renton elismeri, hogy ez a kísérlet a világon semmit sem bizonyít - azon kívül persze, hogy Adam egy okos kisfiú - viszont úgy gondolja: lebecsüljük gyermekeink józan ítélőképességét, miszerint, ha nem is értik, érzik ők, hogy mire van szükségük.

Tudatosított fogyasztás

Fekete Krisztina dietetikus, az Országos Egészségfejlesztési Intézet munkatársa szerint sem a megengedés, sem a tiltás nem igazán célravezető megoldás: ez esetben is a tudatos középút a legszerencsésebb.

"Sokat kell a gyerekkel beszélgetni, érdemes együtt vásárolni, vagy amikor már nagyobb, akkor együtt nézni meg a címkén, hogy mi mindent tartalmaz az étel. Válogassunk sokféle élelmiszerből, akár az édességeknél, akár gabonapelyheknél érdemes különböző ízvilágú, különböző összetételű termékeket kipróbálni. Nem biztos, hogy a cukorral, vagy a csokoládéval ízesített változat a legjobb, sőt az sem biztos, hogy az ízlik majd legjobban a gyereknek."

"Egy iskolás korú gyereknél arra is figyelni kell, hogy mit kap az iskolában a menzán, vagy mi az, amit a zsebpénzéből a sulibüfében megvehet, és mindennek fényében megbeszélhetjük vele, hogy belefér-e még esetleg valami édesség az uzsonnájába, a vacsorájába, vagy sem."

Kell az egyszerű cukor is

"Egy kilencéves gyerek napi energiaszükséglete 2000-2200 kalória között van. Az általános WHO ajánlás szerint, amivel a magyarországi ajánlás megegyezik, a napi energiaszükségletnek legalább a felét , de akár az 55-60% -át is szénhidrátokból fedezzük - de a cukorbevitelnek, az ajánlás szerint, nem szabad meghaladnia napi energiaszükségletnek a 10 %-t. Ez a 2200 kalória napi energiaszükségletnél 35-40 grammnyi egyszerűcukor-bevitelnek felel meg" - mondja Fekete Krisztina.

"Ez azt jelenti, hogy naponta két étkezésben lehet olyan jellegű étel, ami hozzáadott cukrot is tartalmaz. Ezen felül fontos, hogy a gyerek étrendjében legyen bőségesen gyümölcs, friss zöldség, illetve megfelelő mennyiségű tejtermék. Ezzel fedezhető az egyszerűcukor-mennyiség, amire azért a szervezetnek szüksége van. Az agynak ugyanis a legfőbb energiaforrása a glükóz, vagyis a szőlőcukor. Nem véletlenül javallott, hogy dolgozatírásnál, vagy vizsgánál valamilyen cukrot - szőlőcukrot, édes kekszet - tartsunk a kezünk ügyében: az agynak ugyanis a koncentrációképességhez, a teljesítményhez szőlőcukorra szüksége van."