Tudósok a konyhában

Az étkezés trendjének kutatói, így például a göttingeni élelmezéspszichológus professzor, Pudel Volker szerint megmarad számunkra az evés élvezete, de az emberek étkezési szokásai változatosabbá válnak. Egyik nap délben fényes étteremben ebédelnek, este viszont csak házhoz szállított pizzát fogyasztanak, míg a következő nap esetleg négyfogásos vacsorát készítenek kedvtelésből. Több vegetáriánus lesz, akik megtagadják a húsfogyasztást.

Gyorsan, gyorsan!

Mivel élettempónk tovább gyorsul, a jövőben az eddiginél is sokkal nagyobb elvárás lesz, hogy az étel gyorsan kerüljön az asztalra, egyszerre azonban kevesebbet eszünk, viszont napjában többször. Az USA-ban máris csak a lakosság 24 százaléka elégedett a napi háromszori étkezéssel, és több mint 60 százalék esküszik a főétkezések közti eszegetésre. Ez utóbbi főleg a számítógép előtt ülőkre jellemző, akik közül egyre többen a képernyő társaságában étkeznek. Számukra nem kiábrándító a személytelenség, amit az interneten történő ételrendelés jelent. Előnyt látnak abban, hogy a rendelésért nem kell elhagyni a munkahelyet.

Életvédő ételek

Tányérunkon egyre több olyan táplálék jelenik meg - Functional Foodnak hívják ezeket -, amelyekbe egészségjavító adalékokat tesznek. Ezek Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban rohamosan terjednek, de már a német fogyasztók is levehetnek az élelmiszerüzlet polcáról olyan joghurtot, mely az immunrendszerüket fitten tartja, s vásárolhatnak Omega-zsírsavakat tartalmazó kenyeret szívinfarktus ellen. A japánok esküsznek a potencianövelő tejtermékekre és az arc ráncait kisimító kekszekre. Franciaországban pedig feltalálták az emlékezetjavító csokoládét. A Functional Food az előállítóknak óriási hasznot hoz. Szakértők azt állítják, hogy a vásárlók eddig 17 milliárd dollárért vettek ilyen korszerű élelmiszereket.

Géntechnológia

Még futurisztikusabb a kép, ha a géntechnológia eredményeit is szemléljük. 1996-ban világszerte 1,2 millió hektárt géntechnológiailag megváltoztatott haszonnövényekkel vetettek be, 1998-ban viszont már 30 millió hektárt! Kutatók fáradoznak a gombáknak ellenálló és lassabban érő eper előállításával, a hideget tűrő paradicsommal. "Elkészült" a különlegesen keményítődús burgonya, mely sütéskor kevesebb zsiradékot tud felvenni, így kalória- és zsírszegény marad.
A kutatók lehetőséget látnak arra, hogy gyógyszerek százai, ezrei építhetők be a terményekbe, élelmiszerekbe: oltóanyagok, antitestek, hormonok stb. A fantázia merészen csaponghat. Lehet, hogy rövidesen kapható lesz hepatitis ellen védő banán vagy kolerás megbetegedést megelőző mangó, antibébi-tabletta helyett pedig almát eszünk?

Tabletta ebédre?

Nem! - mondják erre a kérdésre a jövőkutató élelmiszer-szakértők. A tablettaszerű élelmiszer-sűrítmény vagy -kivonat nem fog elterjedni, mert az étkezésnek van egy olyan pszichológiai oldala, amelyet a tabletta nem tud teljesíteni, például hogy az étel látványos és kívánatos legyen, gazdag ízharmóniát nyújtson.

Elfelejthetünk főzni?

Részben igen. Felmérések szerint 2030-ban a háziasszonyok hagyományos értelemben már nem fognak tudni főzni. A mélyhűtött, konyhakész ételeket csak befejezik otthon.

Hetényi Károly

Ajánló:

Korábban:

Összeállításunkban megismerhetik a öregedéssel kapcsolatos legújabb tudományos eredményeket, és olvashatnak egy futurisztikus írást is, melynek segítségével bepillanthatnak egy 21. századi nő életébe.