Nagyképű mozdulat, de irigylésre méltó, amikor a különböző főzőműsorok szakácsai saját kezűleg termesztett, friss fűszerrel ízesítik az éppen elkészítés alatt álló ételt. Mindenki tudja, hogy mit jelent a friss, aromás fűszerág, mennyire felfrissíti, izgalmassá teszi az adott ételt. Míg a szárított fűszerekben koncentráltan vannak jelen az ízek, addig a frissen szedett fűszerekben oldottabban, lágyabban, nem annyira határozottan jelennek meg.
Sokan kérdezhetnék most, hogy nem a frissebb az erőseb? Nem, hiszen a friss levelek nedvesek, így oldottabban, nem nagy koncentrációban van jelen az íz. Ha kiszárítjuk, térfogatuk is csökken, a szárítás hatására kipárolog a víz, viszont az aroma, ami az illóolajba van elzárva, tömörödik. Ha egy teáskanálnyi friss fűszerrel ízesítünk, akkor nem sokat érezhetünk, de ha ugyanannyi szárítottat használunk, sokkal határozottabb ízt érhetünk el. Ezért is szoktam mondani, hogy a friss fűszernövényekkel pazarlóbban bánjunk.
Hogy mi is lehessünk nagyképűek és még finomabb kajákkal lássuk el szeretteinket, megkértük szakácsunkat, árulja el, hogyan kell okosan gondozni egy otthoni fűszerkertet.
Rustica aromatica
Nézzünk szét a lomok között: jó hasznát vehetjük a 10-15 éve kiöregedett konyhai cuccoknak - ami régen jó volt, az jó lesz ma is. A nagymama régi kedvenc leveses fazeka, kuglóf-formája, őzgerinc sütőformája vagy kimustrált halpároló edénye mind-mind a fűszereink ágyai lehetnek. Ezeknek az alját ki kell lyukasztani vagy vastag fúróval meglékelni, hogy a felesleges víz kifolyjon, másképp a gyökerek "megfulladnak". A lomtalanításra szánt komód vagy konyhai kredenc fiókjait töltsük meg termőfölddel, akár ezekbe is ültethetünk fűszernövényeket.
Virágládába a kedvencekkel
A legkorábbi friss, cserepes fűszernövényünk - amit a piacokon is be tudunk szerezni - az a metélőhagyma, más nevén snidling. Ha már többször megnyirbáltuk, apró, pici hagymáit ne dobjuk ki, ültessük szabad földbe. Jól érzi majd magát a veteményes kert szélében, de kiváló hely neki a virágoskert szegélye is. Lila virágai (persze, ha nem vagdossuk állandóan) jól mutatnak a kertben.
Ha csak két virágládányi helyünk akad, oda a kedvenceink kerüljenek. Jól megfér egymás mellett a kis növésű kakukkfű, a majoránna és az oregánó, de a bazsalikomot, a zsályát és a citromfüvet nem tanácsos összeültetni más növényekkel, mert ezek terebélyes hely- és napfény igényűek.
A beültetett ládát napfényes helyre tegyük, mert fontos, hogy a fűszernövények leveleit folyamatosan érje a nap, hiszen az ízüket a napsugár adja. A napfénytől alakul ki az illóolajuk, amelyek megadják a fűszer zamatát. Minél erősebben süti ezeket a nap, annál intenzívebb az aromájuk.
A mindig szomjas menta
Kiskert, hobbikert, virágoskert, árokpart, akár sziklakert mind-mind szóba jöhet a fűszernövények termesztésére. A legfontosabb szabály: a terebélyesebb fajtákat (genovai bazsalikom, zsálya, citromfű, lestyán) ültessük a terület sarkaiba. Vigyázzunk arra, hogy minden egyes példánynak hagyjunk életteret. A bazsalikom esetében 30-40 cm tőtávolságot érdemes tartani, a zsálya viszont ettől nagyobb helyigényű, neki a fél méter is kevés lehet.
Kakukkfűből többfélét ültethetünk: ez a növény imádja a sziklákat - de ugyanez mondható el a levenduláról is.
A menta fajtákat ültessük vízcsap, patak vagy kerti tó közelébe, mert imádják, ha állandóan nedves körülöttük a talaj. Ezek olyan magányos növények - nem tűrik a társakat -, amelyek a mocsaras-vizenyős legelőkön őshonosak. A menta nem csak a mojitóba jó, használhatjuk bárányételek, saláták, csokoládék és frissítő italok ízesítésére is.