Pár falat tea

Az egyre sötétebb, esős hideg napokon könnyű megérteni az angolokat, akik a délutánt hagyományosan a kandalló mellett, egy csésze teával, és válogatott finomságokkal töltik. De nem csak az angolok harapnak egy-egy falatot a tea mellé, más nemzeteknek is szokása az ilyesfajta uzsonna. Tea-falatok keletről, nyugatról.

Hollandia - tea és porcelán

Bár fordítva gondolnánk, de a teát a hollandok ismertették meg az angolokkal. Az első teaszállítmány egy holland vitorlás hajón érkezett Kínából, az 1600-as évek közepén, amikor útközben a tengerészek letettek néhány rekesz teát az angol partoknál. (Egyébként a franciákhoz is a hollandok vitték el a teát, így lehetett XIV. Lajos a tea legfőbb hódolói között.)

De a hollandok nem csak a teát, de a teázáshoz szükséges holmikat is elhozták a távol-keletről. Kínában a drága és kényes leveleket porcelánedényekben tartották, így óvták a nedvességtől. A tealevél tartók hengeres, fedeles vázácskák voltak. A hollandok tehát a teával együtt a porcelánt is importálták Európába, ahol sokáig nem is sikerült azt "lemásolni".

A teát félgömb alakú, keskeny talpgyűrűs, fületlen színes porceláncsészékből itták a távol-keleten.Az ideális szín a kék volt, mert az a tea színét felerősítette. Fehér csészéből nem szívesen teáztak, mert az italt fakó pirosnak, szerintük visszataszítónak mutatta. A porcelánedények színéhez egy érdekes hiedelem is fűződött: a külországi, főként az indiai és iráni uralkodók azért vásároltak előszeretettel Kínából porcelánedényeket, mert azt hitték, hogy a kínai porcelán színe megváltozik, ha a bennük lévő ételbe-italba méreg kerül.

Annak ellenére, hogy a teát a holland hajósok ismertették meg Európával, a holland teakultusz sokkal kevésbé híres, mint mondjuk az angol, de azért nekik is megvannak a maguk délutáni finomságaik.

Recept

Holland torta
Hozzávalók: 45 dkg mélyhűtött leveles tészta, 1 üveg meggybefőtt, 1ek étkezési keményítő, 1-1 csipet fahéj és szegfűszeg, 1ek cseresznyepálinka, 8dkg porcukor, 7,5dl tejszín
A bevonathoz: 6dkg ribizli zselé, 10dkg porcukor

Elkészítés: A leveles tésztát szobahőmérsékleten kiolvasztjuk. A meggybefőtt levéből 1-2 ek ,a keményítővel simára keverünk. A meggyet a maradék meggy-lével, a fahéjjal,a szegfűszeggel,a cseresznyepálinkával és 2 ek cukorral felforraljuk. A keményítőt beleöntjük, pár percig forraljuk, majd kihűtjük, közben többször megkeverjük. A sütőt 220°c-ra melegítjük.1 tepsit hideg vízzel kiöblítünk,de nem töröljük szárazra. A leveles tésztát kilisztezett deszkán olyan vékony lappá nyújtunk, hogy 3 ,28cm átmérőjű kört vághassunk ki belőle. A lapokat megszurkáljuk és a tepsibe fektetve 10-12 perc alatt egyenként megsütjük. Amíg kihűl, a tejszínt a maradék cukorral kemény habbá verjük. Az első tortalapot a tálra fektetjük, és egy 28cm átmérőjű tortakarikát húzunk rá. A tejszínhab felével megkenjük úgy, hogy közé csíkokban meggyes krém kerüljön. A második tortalapot ráfektetve hasonlóképpen a maradék habbal és meggykrémmel befedjük. A felső lappal letakarjuk. A torta tetejére a zselét felolvasztjuk és a felső lapra kenjük. A porcukrot 2 ek forró vízzel simára keverünk és a zselé tetejére kenjük. Tejszínhabbal, meggyel díszítjük.

Oroszország - szamovár, szamovár

A teának Oroszországban is olyan komoly hagyománya van, hogy néhány klasszikus irodalmi alkotásban egész oldalak, egy teljes fejezet szól a teázásról.

A cári Oroszország érdeklődését már 1618-ban felkeltette a kínai követek által Alexis cárnak adományozott többládányi tea. Pár évtizeddel később, egy kereskedelmi megállapodásban tette lehetővé a karavánok szabad utazását a két ország között, hogy az árucikkek - köztük a tea - könnyebben mozoghassanak a két ország között. Az út azonban még így is elég nehéz volt: közel tizenhat hónapon keresztül vándoroltak a tevék, így a tea ára akkoriban eleinte elképesztően magas volt, ennél fogva csak a gazdagok számára volt elérhető, és csak az 1700-as évek végén vált Oroszország-szerte, szint mindenki számára elérhető, népszerű itallá.

Az oroszok legjellegzetesebb teázási kelléke a szamovár, ami nem más, mint a tibeti "forró edény" mására készült, a bugyborékoló vízforraló és a teáskanna egyesítése. Régebben a szamovár az orosz ház közepén állva, egész nap működhetett, akár negyven csésze tea egyidejű lefőzésére készen.

Eleinte az oroszok csak cukrot haraptak a tea mellé, ezt viszont szó szerint, hiszen akkoriban még a cukor elég drága volt, így próbáltak spórolni vele. Később, amikor már a jellegzetesen erős, markáns illatú és ízű teát ízesítették, ők is haraptak az ital mellé egyet s mást: elsősorban apró szendvicseket, de természetesen ennek az országnak is megvan a maga teasüteménye.

Egy kis hazai, Kaldenekertől: fahéjas teasütemény

Recept

Orosz teasütemény
Hozzávalók: 27 dkg cukor, 2 egész tojás, 17 dkg vaj 25 dkg liszt, 1/2 csomag sütőpor, 15 dkg héjas mandula, 1/2 dl tej, 1/2 csomag vaníliáscukor, 4 dkg mazsola, kevés tört fahéj.
Elkészítés: 12 dkg cukrot 2 egész tojással, 12 dkg vajjal és 25 dkg liszttel kevert 1/2 csomag sütőporral jól nyújtható tésztává gyúrunk.
E tészta kétharmad részét nyújtjuk, s pogácsaszaggatóval szúrjuk ki. A korongocskák közepére a következő keveréket készítsük: a mandulát 15 dkg cukorral mozsárban finomra törjük, hozzáadunk 1/2 dl tejet, jól összekeverjük. Ehhez adjuk a vaníliáscukrot, a mazsolát, kevés tört fahéjat és 5 dkg vajat. A félretett tésztából ceruza vékonyságú szálakat sodrunk, melyeket kereszt alakban a süteményekre nyomunk. Forró sütőben sütjük. Vaníliacukorral bőven hintjük.