Szoros bugyi, tűsarok

Ha ma valaki túl szoros ruhát hord, nem mondhatja, hogy a társadalom kényszerítette volna rá ezt az elvárást. Azok az idők ugyanis elmúltak, amikor a hölgyeknek szűk fűzőben és három számmal kisebb cipőben kellett járniuk. Ma egyszerűen arról van szó: rosszul választ, aki kényelmetlen öltözékben jár.

Mi mindent bírnak bevállalni a csajok a divat érdekében? Hát például a T-bugyit, ami egész nap vág és baromi kényelmetlen; a csípőszabású farmert, amiből kilátszik az ember hátsója, ha ül; a push-up melltartót, amiből lehetetlen eltalálni a jó méretet (rendkívül mókásan tud állni - arról nem is beszélve, hogy komoly csalódást bír okozni a pasiknak, ha lekerül); vagy a tűsarkút, amiben egy óra után az ember nem vágyik másra, mint egy kétórás talpmasszázsra.

A pánt nélküli melltartó se semmi, ami könnyen négy mellet bír csinálni az ember lányának, na meg persze azok a vastag talpú cipők, amelyektől - na jó, tizenöt éve - mindenkinek bika vádlijai lettek, és örülhetett, ha megúszta egy jó kis bokakibicsaklás nélkül.

Nem esett még szó a csini, de rendkívül rövid és szűk pólókról, amelyekből egy mosás után garantáltan kibuggyan az ember hasa (és pont azt nem akarta), sem pedig az A vonalú szoknyákról, amelyek - lévén, hogy sok csajnak nem éppen kicsi a feneke - a csípő helyett a derékra csúsznak fel.

De miért hordunk egyáltalán kényelmetlen ruhát? Az lenne az elvárás a mai társadalomban, hogy egy nő tűsarkú nélkül nem is lehet szexi? Vagy ilyet hordani - persze, ha az ember közben szenved - egyfajta félreértelmezése a divatnak? Netán csak a nők - állítólag - eredendő mazochizmusának újabb és újabb példáival van dolgunk?

Felesleges a gyötrődés

Mindenkit, aki itt most megerősítésre vágyik, ki kell, hogy ábrándítsunk. Végigzongorázva a mai ideális nő legfontosabb tulajdonságait - önálló, fitt, sokarcú, nőies háziasszony és anya hatalmas karrierrel - elmondható, hogy egyszerűen nincs időnk kényelmetlen ruhákban feszengeni. Nincs olyan társadalmi elvárás, amely ránk kényszerítene efféle kínokat - és aki mégis ragaszkodik az egész napos gyötrődéshez egy elvont szépségideálra hivatkozva, az egyszerűen... hát... egyszerűen nő.

Nincs olyan nő, akinek még ne törte volna fel cipő a lábát vagy ne húzogatta volna valamelyik ruhát magán folyamatosan (hátha attól kényelmesebb lesz). És olyan sincs, akinek egy rosszul megválasztott darab ne tette volna ez tönkre az egész napját. "Ha szorít a cipő, nem lehet gondolkodni" - szokták mondani.

Gyulai Natália divattervező is azt állítja: ma a kényelmetlenség nem ruhadarabokban jelentkezik (például hogy fűzőt lenne kötelező viselni), hanem a rossz választásokban. A legtipikusabb hiba szerinte a nem megfelelő ruhaméret vagy a túl testhez álló fazon viselete.

A rosszul megválasztott darabok nem elég, hogy sokszor zavaróan hatnak és kényelmetlenek, de még fordított hatást is érnek el, mint ami az áhított lenne: a két számmal kisebb farmerben és a szűk topban ugyanis nem kisebbnek néznek ki a nők, hanem nagyobbnak. Sok kényelmes cipőt is lehet már kapni, csak magas sarkú vásárlásánál még körültekintőbben kell eljárni, mint az amúgy trendi tornacipők választásánál.