Az élet vize, a fény és az özönvíz

Vannak olyan álmaink, amelyek a mesék és a mítoszok elemeivel mutatják fel a lélek élő voltát. Ilyenek a vízzel és tisztulással, a fénnyel kapcsolatos álmok, valamint az apokaliptikus, a régi világ pusztulását és új világok létrejöttét tartalmazó álmok.

Magát az álomgazdát, vagy valamely más álomalakot lények, szellemek feldarabolnak az álomban, majd újra összerakják, megérintik valamiféle összeragasztó csodaanyaggal, esetleg vízzel hintik meg. Az új álomszereplő ezután hétszerte szebb lesz és erősebb, valóban úgy, ahogy a mesék tudják. Nem csoda, hiszen magával az élet vizével érintkezett. Ez a fajta álom a sámánok beavatására is emlékeztet minket.

Megújulás jelző, ha az álomgazda rituális tisztálkodást hajt végre az álmában, vagy más álomszereplőt részesít ebben egy zárt medencénél, tónál, forrásnál, kútnál.

Az ősmagyarság a pogány szertartásai során gyakran áldozott kutaknál, forrásoknál, szent vizeknél, keresztény lovagkirályaink (Szent István, Szent László, Könyves Kálmán) nem győzték törvényekkel tiltani ezeket a régi szertartás-szokásokat.

Pedig a kereszténység is épített a keresztelés szertartásakor a víz-szimbolikára. Keresztelő Szent János a Jordán folyóban nyomta a keresztelésre vágyók fejét a víz alá, később keresztelő medencékben merítkeztek meg teljes testtel a beavatandók, de mind a mai napig vízzel locsolja le a szertartást végző pap a kereszteléskor a csecsemők fejét.

A víz tisztít, testet-lelket. De talán még pontosabb, ha a vízben való elmerülést az anyaméh magzatvizében való elmerüléssel hozzuk párhuzamba, a vízből, a fulladás állapotából való hirtelen felbukást és a kapkodó, görcsös első lélegzetvételt pedig a megszületés párhuzamával, ahogy az újszülött veszi az első levegőt a köldökzsinór elvágása után. Kiszületni egyfajta állapotból egy másik állapotba, az anya-anyag vízszerű állapotából a levegő, a szellem, a gondolatiság állapotába, és a kettőt egyben tartani.

Álmainkban mind a mai napig éljük ezeket a mítoszokat. Nagy életváltások, életváltozások előtt sokan álmodják, álmodjuk, hogy elmerülünk egy vízben, majd felbukunk abból. Ez víz a lehetőségek óceánja, az élet vize, a saját kreatív potenciálunk - önmagunkban. Aki ebben a vízben elmerül, halálközeli fázisba kerül, a régi énje meghal, és aki felbukkan a vízből, az már egy másik ember.
Minden krízis lehetőség egy magasabb szintű harmonikus állapot megteremtésére.

Van olyan álmodó, aki megissza az élet vizét, és ez által tesz szert új életlendületre. A kezében tartott pohárral, kehellyel a Grál-mondakör, a kerekasztal lovagjainak és a halászkirálynak legendája éled fel. Lásd erről részletesebben a Hétszerte szebb lett és erősebb című esetelemzést!

Templommal álmodni szintén a hiteink megújulására, megújításának fontosságára rámutató álomjelzés.