Kedves Facérka!
Április táján egy tanítványom - akit már akkor nagyon szerettem és titkos álmaim vágya volt, de nem tettem irányába semmit, mert tudtam, hogy barátja van - egyszer csak megvallotta, szeret. Ekkor kezdődött a kapcsolatunk, bár a sráccal nem szakított. Aztán külföldi utak miatt sok alkalmunk volt együtt lenni, boldogan és teljesen egymáséi lettünk. Úgy tűnt, én nélkülözhetetlen vagyok, a másik pedig a kényszer, akihez menni kell, aki majdnem olyan, mint egy férj, időnként együtt laknak, de nem folyamatosan. Egyszer épp velem volt, amikor a barátja telefonált, és a fiú kérte, adja oda a telefont a barátnőjének, "akivel együtt van". Erre letette, rohant a pasijához bocsánatot kérni. Persze tőlem is bocsánatot kért, hogy ne haragudjak, de ez neki "nagyon ciki" volt, ígérte, másnap jön.
Novemberig nagyon jól mentek a dolgok, bár sokszor lelkiiismeretfurdalása volt a sráccal kapcsolatban, de többet volt velem. Én a kínok kínját szenvedtem, amikor a barátjánál volt, meg úgy éreztem, nem fair vele szemben, meg velem szemben sem, hagytam a dolgot, annyira jó volt együtt, nem akartam ünneprontó lenni.
Aztán egy idő után mindig volt kifogás, miért nem találkozunk, ha igen, miért nem közeledhetem, így majd két hónapja megszűnt a testi kapcsolatunk, pár hete a csók, a válasz sms is igen ritka.
Egy héttel ezelőtt, az egyik este úgy volt, a barátnőjével találkozik (8-kor), és utána talán hazavihetem. Vártam rá, amit meg is írtam sms-ben, de semmi válasz. Éjjel fél 12-12-fél egy, semmi. Teljesen kikészültem, s a házuk felé kanyarodtam, hátha nem kapta meg az sms-t, és már otthon van. A ház előtt - döbbenetemre - egy fiú karjaiban láttam, de nem vett észre. Tovább mentem, a szívem majdnem megállt. Nem tudtam, mit tegyek, én éreztem magam kínosan és szomorúan, mert nagyon szeretem.
Azóta is csak erre tudok gondolni, kedvem lenne kémkedni utána, volt egy-két meredek kifogása, illetve "programja", ahol nagyon kilógott a lóláb. Szerintem engem is csal egy harmadikkal. Ha kérdem, mi van, mi a baj, azt mondja semmi, neki most rossz, de nem akarja mondani, engem nem érint, legyek türelmes...
Te mit tennél a helyemben?
Kívánom, hogy azért sokáig ne legyél facér!
Ciao: Ax
Kedves Ax!
Hosszúra nyúlt leveledre igen tömören és röviden fogok válaszolni. Ez a lány téged és állandó partnerét is kegyetlenül árverte. Nyilván nagyon jól esett neki rajongásod, odafigyelésed, szerelmed, és mivel tartós kapcsolatban él, ő is ki volt éhezve egy jó kis bizsergésre. Kapóra jöttél neki, és az érzéseid irányába eltakarták a lényeget, pedig jó pár jele volt annak, hogy ez a csaj csak játszik veled.
Lelkiismeretfurdalása volt a másik fiúval szemben, hazudott neki (és neked is), s mikor (majdnem) lebuktatok, azonnal rohant hozzá mindent jóvá tenni.
Az pedig csak hab a tortán, hogy te a saját szemeddel is meggyőződhettél arról, hogy a valóságban egyáltalán nem úgy állnak a dolog, ahogyan azt a lány ecsetelte neked. Ne kémkedj utána, mert a jelenleginél is sokkal jobban ki fog meríteni az utána való járkálás, s ez a mély seb, ez az átverés, ez a csalódás a jövődre is kihathat.
Jobban jársz, ha a lehető leghamarabb kitörlöd a szívedből, és megpróbálsz normális értékrenddel bíró csajokkal ismerkedni. Ezt a rossz emléket pedig zúzd össze, vond le a konklúziót, majd dobd el. Menni fog.
Csókollak: a Facér Csajszi