A gyász nem tarthat örök életünkben

Tanácsadónk Szendi Gábor klinikai szakpszichológus. Ha szeretnéd megosztani valakivel gondjaid, tanácsot szeretnél kérni, fordulj hozzá e-mailben.

Tisztelt Szendi Gábor!

A párkapcsolatomban van problémám. 9 éve váltam el a férjemtől. Sokáig csak futó kapcsolataim voltak. 2 és fél éve találkoztam egy férfival, akivel most is tart a kapcsolat. Igaz, nem a legideálisabb, de úgy gondoltam, majd jobb lesz. Ő özvegy 5 éve. Két gyermeke van, akik az én lakhelyemtől 250 km-re laknak. A párom külföldön dolgozik, csak hétvégenként van az országban. Néha nálam tölti ezeket, néha a gyermekeivel. A gyerekek 20 és 22 évesek. Eleinte ő ragaszkodott nagyon a kapcsolatunk kialakításához, nekem fenntartásaim voltak, ami most be is igazolódott. Ő a felesége halála után depressziós lett. Mikor találkoztunk, már talán gyógyulófélben volt. Én nem is vettem rajta észre a betegségét, csak elmondta. Kezdetben magához ölelt, megcsókolt, de aztán ezek elmaradtak. Télen ő nem dolgozik, akkor sok időt tölt a gyermekeinél, velem ritkábban találkozik. Azt mondja, az az oka annak is, hogy szexuálisan sem közeledik hozzám (ha én kezdeményezek, nem utasít el), mert úgy érzi, megcsalja a feleségét, mert ő nagyon szerette őt. Pedig elmondása szerint nagyon sokat vitatkoztak, mert nem egyenlő véleményen voltak a családi dolgokat illetően. Most már én is sejtem, min vitatkozhattak a feleségével. Nagyon sok mániája van, ami pénzt is vonz.

A problémám az, hogy én viszont szeretném érezni a szeretetét. Azt mondja, szeret is, de úgy nem tud, ahogy én szeretném. Ha én nem kezdeményezem, nem is fog közeledni hozzám szexuálisan? Mindketten 45 évesek vagyunk. Ő most újra elkezdett szedni Xanaxot, azóta rosszabb a helyzet, szerintem.
Hibáztatja is önmagát a felesége haláláért, mert szerinte azért lett daganata, mert kikészítették a felettesei. Tanítónő volt egy kis faluban. Szerinte neki meg kellett volna védenie őt, akár úgy is, hogy megveri az illetőket. Én hülye fejemmel azt találtam neki mondani, hogy nem tehetett volna semmit veréssel sem. Valószínűleg nem szerették a feleségét, és azért készítették ki az idegeit. Nekem legalábbis az a véleményem, hogy ilyent csak azzal csinálnak, aki nem szimpatikus. Ez sem tetszett neki, azt vette ki belőle, hogy én szidom a feleségét. Közben meg állandóan valami baja van, van úgy, hogy fel sem kel egész nap. Fáj mindene. Ezt a gyógyszer mellékhatásaként gondolom én, mert amíg nem szedte, jobb volt az állapota.
Most nagyon sokat veszekszünk emiatt. Nekem nagyon hiányzik, hogy érezzem a szeretetét. Mit tehetnék, hogyan tudnék segíteni neki? Én most már nem akarok elszakadni tőle, mert közben megszerettem őt. Ezeken a dolgokon kívül meg is értenénk egymást. Az én családom is elfogadta őt. Ő az ő családjának nem mutatott be engem, még sosem mondta, menjek el vele a lakóhelyére. A gyermekei voltak már nálam. De nekem nincs velük semmilyen kapcsolatom, mert nagyon keveset találkoztunk. Nekem is van 2 gyermekem: egy 25 éves lányom és egy 18 éves fiam. Az ő fia és az enyém megértik egymást. A fiamat már elvitte hozzájuk.
Ön szerint várhatok változást a hozzám való viszonyában?
Az az érzésem, hogy ő direkt figyel arra, hogy ne öleljen meg. Volt rá példa, hogy elfeledkezett magáról és átölelt, majd hirtelen elrántotta a kezét, mintha valami probléma lenne.

Köszönöm előre is a válaszát.