Ki az apja a gyerekemnek?

Bárcsak tudnák a nők férfiszemmel látni a világot, férfiaggyal gondolkodni néhány helyzetben! Addig, amíg erre nincs mód, inkább kérdezzünk meg egy pasit, hogy ő hogyan látja helyzetünket.

Szia Facér Pasi!

Elmondok valamit, ami nagyon nyomja a lelkem. Boldog házasságban élek a férjemel, nagyon szeretem őt, 34. hetes terhes vagyok. A férjem már régóta szeretett volna kisbabát, úgyhogy most nagyon-nagyon boldog. Minden egyes vizsgálatra elkísér, aggódik értem, értünk. Én is boldog vagyok, csak nem felhőtlenül. A boldogságomat beárnyékolja egy nagy hiba, amit nem tudok feledni.

Nekem a férjemen kívül sosem volt más férfi az életemben - 27 éves vagyok, a férjem 29 -, és mint mindenkinél, nálam is eljött az a pillanat amikor kíváncsi lettem....és megcsaltam a férjem.

Azután viszont terhes lettem, és itt a nagy baj: nem tudom, kitől. Csak reménykedni tudok, hogy nem attól a másik férfitól, hisz ő nem élvezett el, mert nem tudta magát elengedni, zavarban volt. Nem mondtam el a férjemnek, de minden egyes nap erre gondolok, képtelen vagyok kiverni a fejemből.

Azzal a férfival nem tartom a kapcsolatot, és neki nem is mondtam el, hogy terhes vagyok. 200 km választ el bennünket egymástól. A kérdésem az lenne, hogy mit csináljak, elmondjam-e ezt az egészet a férjemnek, vagy sem?

Nem szeretném elmondani, mert nem tudm, hogy kié a baba, és nem szeretném megbántani, nagyon szeretem! Ha elmondom, akkor biztos el akar majd tőlem válni, de az biztos, hogy sosem bocsájtaná meg nekem. Egyedül az édesanyám tud erről az egészről, ő azt mondja, ne szóljak senkinek semmit, mert nem is bizos, hogy attól a férfitól van. Mit tegyek? Kérlek szépen segíts!

Kedves!

Nem is olyan egyedüli a te eseted, mint azt gondolod! Hány nő esett már kísértésbe, majd töprengett azon, mint te, vajon kitől is van a kísértés utáni gyümölcs, a gyerek! Gyermeked súlyánál százszorta nehezebb az a lelki teher, amit most cipelsz. Megértem, hogy jó lenne letenni ezt a nehéz zsákot. De a férjednek semmiképp ne mondd el a titkot! Mert ha esetleg el is mondanád, genetikai vizsgálatban ki is mutatnák, hogy a férjed a vér szerinti apja a gyereknek, ő akkor is annyira összezavarodna, olyan komoly sérülést szenvedne az irántad és a gyerek iránt érzett szeretete, hogy félő, azt már nem fogja tudni helyrekalapálni.
Ráadásul a férjedet szereted, a másik férfi nem jelent lelki társat neked, ne akard elveszíteni az igazi társadat, és ne okozz születendő gyermekednek lelki sérülést amiatt, hogy bizonytalan szeretettel viseltet iránta az egyik szülője.
Persze így a titok még nyomni fogja a te lelkedet, és nem is szabad ezt félvállról venned! Ha a gyerek megszületése után is napi rendszerességgel visszatér a lelkiismeretfurdalás, ne a férjedhez fordulj megbeszélni azt!

Javaslom, beszéld át legfőbb bizalmasoddal, édesanyáddal, vagy valaki mással, akiben valóban megbízol, vagy keress fel egy jó pszichoterapeutát, aki segít neked feldolgozni ezt a majdnem végzetes hibát, ezt a mindenképp komoly lelki terhet! A gyereket pedig mindketten szeressétek úgy, mint kettőtök szerelmének gyümölcsét!

Csókol, a Facér Pasi!