Beleszerettem a legjobb barátomba

Bárcsak tudnák a nők férfiszemmel látni a világot, férfiaggyal gondolkodni néhány helyzetben! Addig, amíg erre nincs mód, inkább kérdezzünk meg egy pasit, hogy ő hogyan látja helyzetünket.

Szia!

Azért írok neked, mert valószínűleg beleszerettem a legjobb barátomba.

Ezzel a fiúval már több, mint két éve egy helyen dolgozunk (egy irodában), és szinte minden nap látjuk egymást, beszélünk, együtt ebédelünk, kávézgatunk. Amikor megismerkedtünk, még mindkettőnknek volt kapcsolata, és ezáltal feljogosítva éreztük magunkat arra, hogy viccből flörtöljünk, úgysem volt tétje a dolognak. Ám az igazat megvallva, én már akkor is fantáziáltam arról, milyen lenne vele az ágyban... És egészen biztos vagyok benne, hogy ő is vonzónak talál, hiszen nem egyszer mondta is nekem, és másoknak.

Nagyon közel kerültünk egymáshoz két év alatt, nem jelent problémát megfogni egymás kezét, vagy megsimogatni, átölelni, megpuszilni a másikat. Mindent meg tudunk beszélni, tehát olyanok vagyunk, mint akik járnak, csak épp nincs közöttünk szex. Nem veszekedünk soha, nagyon egy hullámhosszon vagyunk és sokat nevetünk. Már az irodából is sokan kérdezték, hogy együtt vagyunk-e, és értetlenül bámultak, mikor nevetve közöltük, hogy nem, csak barátok.

Mostanra már mindketten kiléptünk eddigi kapcsolatainkból, azóta többet találkozunk munkán kívül is, például hétvégén. Nem mindig kettesben, sajnos. De akkor is megállás nélkül flörtölünk, de még a csókig sem jutottunk el (ezen mondjuk nem csodálkozom, mert ő csak 3 hete szakított barátnőjével, és én még nem akanám siettetni). És abban is biztos vagyok, hogy nem csak hülyít engem, mert érzem, hogy nagyon szeret és nem egy macsó típus.

Múltkor beszéltünk a kapcsolatunkról, és ő azt mondta, nehezen tudná elképzelni, hogy járunk (furcsa lenne számára, mivel eddig barátok voltunk), de szerinte minden megvan ahhoz közöttünk, hogy járjunk. És mégsem járunk. Én erre nem tudtam nagyon mit mondani, mert annyira letaglózott, hogy szóba hozta.

Ja, ráadásul, mióta szakított a barátnőjével, kiszemelt magának egy másik lányt a munkahelyén, és azzal találkozgat néha. De nem jöttek össze, mert nem biztos benne, hogy összeillenek és majd még meglátja.

Szerinted lehetséges az, hogy nem tudja, mit akar? Vagy egyszerűen nem akar tőlem semmit? Hogyan érjem el, hogy engem akarjon? Lehet, hogy fél, hogy szakítás után nem leszünk jóban többé? Vagy talán attól fél, hogy én nem is akarok vele együtt lenni (hiszen én nem adtam egyértelmű jeleket), és azért nem kezdeményez nálam.

Szerinted megéri egyáltalán fenntartani a kapcsolatot; van barátság férfi és
nő között, ha már megkívánta az egyik a másikat?

Nem akarom elmondani ezeket neki, mert azt szeretném, ha ő kezdeményezne, hiszen a férfiak szeretnek "vadászni". Ráadásul, tudom, hogy ő is ezen a véleményen van, picit konzervetív ezen a téren.

Az is a bajom, hogy olyan szexisnek, férfiasnak, édesnek, humorosnak, intelligensnek találom, hogy egyszerűen már nem is akarom őt a sima barátnak. Ez azért is rossz így, mivel érzelmileg kötődöm hozzá, és így nem is tudnék más férfiak felé nyitott lenni. A másik félelmem, hogy valójában nem is vagyok szerelmes belé, csak nincs más.

Januárban egy projekten fogunk dolgozni, kettesben. Tehát sokkal többet leszünk együtt. Talán akkor történni fog valami? De mi lesz, ha addig ő összejön a kolléganőnkkel? Akkor már nem akarok vele együtt dolgozni!!! Nagyon féltékeny és csalódott lennék. És egy dacos nőnél nincs rosszabb.

Kérlek, tanácsolj valami okosat! Hogyan csábítsam el úgy, hogy ő azt gondolja, ő volt a kezdeményező?

Drága!

Heteroszexuális férfiakról kevésbé tudom elképzelni, mint hetero nőkről, hogy csakis és kizárólag barátsággal tudjanak gondolni az ellenkező nemű legjobb barátjukra. Valószínűleg jól gondolod, hogy ő is fantáziált már rólad mint nőről. Azonkívül remekül megvagytok egymással. Ráadásul most barátnője sincs. Elvileg a szabad a pálya. Akkor miért nem nyomul? Vagy miért másra nyomul?

Szerintem azért nem nyomul, mert túl kevés idő telt még el a szakítás óta, nem volt még ideje helyükre tenni az emlékeit, életének elmúlt sok hónapját. Ilyenkor mindenki kicsit megzavarodik, kicsúszik a talaj a lába alól, néha hülyeségeket is csinál.

Talán jobb is, hogy nálad nem most nyomul. Mert ha csak amolyan kuytaharapást szőrivel életmódra vágyik, ne te legyél az, akivel kúráltatja magát, aztán, mikor meggyúgyult a lelke, otthagy. Most még egy darabig hagyd őt békén, ne akarj ennél jobban a közelébe férkőzni! Még akkor se legyél dacos, ha esetleg összejön azzal a másik csajjal. Csak várd ki a végét, lehet, hogy a srác rájön, azzal a nővel nemlehet olyan jókat röhögni, mint veled, nincs meg benne az, amit benned szeret, és valószínűleg hamar véget vet a románcnak.

Maradj kiegyensúlyozott, "érdeklődj" más pasik iránt, jegyezd meg neki, hogy a cégnél melyik srácnak van a legcsinosabb feneke, vagy kinek legszebb a szeme. Már ezzel is felébresztheted benne az alvó oroszlánt, és féltékeny lesz, és jobban oda fog figyelni rád.

De egy kis idő eltelte után, amikor már látod rajta, hogy tényleg túlvan az előző kapcsolatán, finoman kacérkodhatsz vele. Ha eddig nem küldtél, hát akkortól küldj neki jeleket, amikből értheti, hogy nyitott vagy egy szorosabb ismeretségre. Könnyen elképzelhető, hogy azért nem nyomult idáig nálad, mert kevés jelet küldtél neki, és fél, ha kezdeményez nálad, visszautasítod. Ez önmagában is egy rossz érzés egy férfinak, hát még akkor milyen rossz, ha egy amúgy nagyon jó barátság múlik a dolgon.

Nyilván félti a barátságotokat is, és ez érthető. Ha egy barátságból szerelem lesz, onnan később nehéz a visszaút a barátságba. És ahogy te sem akarod elveszíteni őt, ő sem akarja kockára tenni a barátságotokat. Ezért lehet bátortalanabb a kezdeményezésben, ha rólad van szó. De ha - pár hét, hónap múlva - több jelet adsz neki, amiből érti, hogy szívesen látnád nemcsak mint barátot, de mint pasit is, szerintem élni fog a lehetőséggel, hogy elcsábítson. Csak légy türelmes!

Csókol, a Facér Pasi