A tánc az emberi kommunikáció egyik olyan eszköze, amely fontos szerepet játszik az emberek közötti kapcsolatok kialakulásában. Régen talán sokrétűbb volt ez a funkciója, de bizonyos értelemben ma sokszor a szórakozásnak tekintett tánc ugyanazt a lehetőséget biztosítja, amit azelőtt. A tánc az egyetlen olyan tevékenység, amely harmóniát teremt test és lélek között. A táncmeditáció gyakorlatilag ezt az alapvető felismerést próbálja tudatosan átültetni a módszertenába.
A recept egyszerű: adott az ember harmónia vágya és a megfelelő zene. Az elegy mindenképpen ugyanahhoz vezet, öröm a fülnek, megnyugvás a léleknek, de mozgás nélkül kimarad a test mozgásigénye. Tánc nélkül, marad a ritmusra mozduló láb és a vágyakozás.
A tánc megteremti a hidat a test és a lélek között. Nemcsak más emberekkel kapcsol össze bennünket, hanem önmagunkkal is. Aki jól táncol, nagyobb önbizalommal mozog a világban. Az emberek már a mozgásukkal elárulják önmagukat. A tánc, a lelki fejlődésünk egyik fontos eleme, önmagunk egyik fontos darabja.
A tánc ünnep - a hétköznapoktól való elszakadás, ma is, mint korábban szinte bármikor elérhető számunkra. A tánc ugyanis öröm. Ezt az örömöt általában másokkal is megosztjuk. Táncolni általában együtt szoktunk, persze táncolhatunk egyedül is, de az valahogy nem ugyanaz. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy ha jó a hangulata azoknak, akikkel együtt táncolunk, szinte átragad ránk a mozgás megmagyarázhatatlan öröme.