Lelki közelség a szex elrontója

- A helyzet az, hogy én és a párom már túlontúl ismerjük egymást - hangzik el sokak szájából. - Aranyos, segítjük egymást az élet minden területén, megosztjuk a mindennapi teendőket, csak vele szeretem megbeszélni a problémáimat, de a szex, a szex leszűkült a hálószobai ágyra, vasárnap reggel, bizonytalan gyakorisággal.

A pszichológusok szerint nagyon sok boldog párkapcsolatban élő szerető pár fejezi ki egymás iránti szeretetét egyéb területen, csak épp a szex lesz egyre ritkább vendégük. A leggyakoribb ez a harmincas párok esetében, ugyanis ezek a legelfoglaltabb éveink. A munkahelyen már előrehaladottabb, tehát felelősségteljesebb pozíciókban vagyunk, szüleink idősebbek, emiatt nagyobb figyelmet igényelnek, rengeteg krízishelyzet tanúi vagyunk a környezetünkben (válások, válságok), esetleg gyerekeink vannak (és minden anya tudja, hogy ez milyen következménnyel jár a szexualitására), és több figyelmet szentelünk esetleg az egészséges életmódnak és annak, hogy nagyszerű étkeket varázsoljunk az ebédlő asztalára. A szerető kivész belőlünk, vagy elhanyagolttá válik. Ez az egyik ok a dolgok mélyén.

A másik, leglényegesebb dolog azonban az, hogy a hosszú együtt töltött évek alatt túlontúl megismertük egymást ahhoz, hogy eljátsszuk a szexre éhes, forrongó szexualitástól kirobbanni akaró szeretőt anélkül, hogy ne kacagnánk el magunkat. A vad, buja, játékos szex bizonyos mértékig a fantáziától függ, azonban minél többször főzünk vacsorát együtt, minél többször megyünk együtt bevásárolni és használjuk a fürdőszobát együtt, annál közelebb kerülünk egymáshoz, következésképpen egyre nehezebb megtalálnunk magunkban a vad, buja idegent. Ironikus, de így van: az egyenlőség a szexben és az igaz érzelmi intimitás a fantáziadús szex nagy ellenségei.
Amikor egy olyan párkapcsolatban élünk, mint amilyenre mindannyian vágyunk, ahol egymás legjobb barátai, társai és hálótársai vagyunk, a játékosság valahogyan elmúlni látszik. Már nem vagyunk állandóan kiéhezve a többre (több együtt töltött időre, több odaadásra, több elkötelezettségre), ezáltal a szex mint mozgatóerő semlegesítve lesz. A lelki intimitás, az egy csapat vagyunk dolog - a sors fintoraként - mind lagymatag szexuális energiát eredményeznek. Amikor házasságot kötünk vagy tartós párkapcsolatba lépünk, valahol üzletet kötünk, a modern, egyenlőségen alapuló párkapcsolat üzletét, ez azonban megnehezíti a férfi dolgát például abban, hogy szexuális erőtől hajtva ráparancsoljon asszonyára: Dőlj az asztalra! Most! Kínosan és kicsit természetellenesen hatna. A kialakult repertoárba, a szexuális sémák közé beilleszteni új és új elemeket ijesztőnek tűnik a megszégyenüléstől való félelem miatt. Amikor két ember kedvesen, összeszokottan szereti egymást, nehéz vad fokozatra kapcsolni a szexben.

Szakemberek szerint a legjobb, ha nem hagyjuk idáig fajulni a dolgokat, hanem elejétől fogva odafigyelünk arra, hogy a szex ne váljon rutinossá, sematikussá és kínosan rendszeressé. Ha azonban már kialakult a fenti helyzet, akkor egyik félnek meg kell törnie a jeget, és kezdeményeznie kell a változtatást. Fel kell fedeznie önmagában az elveszett szenvedélyes szeretőt, újra kell élesztenie fantáziáját. Ehhez pedig nagyon oda kell figyelnie párjára. Úgy figyeljünk oda a másikra, hogy az felkeltse az ő figyelmét is irántunk. Felejtsük el a tévé közös bámulását, egymással szemben ülve étkezzünk, és ne az étel miatt legyünk ott, hanem egymás társasága miatt. Próbáljuk kitalálni, mi játszódik le a másikban, mit forgat a fejében. A legfontosabb pedig az, hogy ne azért szeretkezzünk, mert akkor éppen időnk van, és mert este van és kevés a ruha rajtunk. Akkor szeretkezzünk, amikor feltámad bennünk a vágy.