Sürgősen gyógyulni akarok!

Tisztelt Doktor Úr!

A következő ügyben szeretném tanácsát kérni. Valamikor a közeli jövőben külföldre kívánok költözni. Mivel van egy elég kellemetlen gyerekkori traumám, úgy gondoltam, nem ártana egy rövid pszichoterápia, mielőtt elutazom, ne vigyem magammal - legalábbis ebben a teljesen feldolgozatlan formában - az új életbe.

Interneten találtam egy szimpatikus szakembert. Eléggé rossz lelkiállapotban írtam, neki, azért ennyire nem tragikus a helyzet. Eléggé hangulatember vagyok, és nem jól kezelem a stresszt, ez igaz. Az sem segít sokat, hogy a barátomat jelenleg csak 2-3 havonta látom. Viszont ha összekapom magam, egész jól elvagyok, pl. pár hónapja leadtam több mint 10 kilót, mindenféle speciális módszer nélkül, pusztán kalóriaszámolgatással és önfegyelemmel.

Tulajdonképpen amihez szakember kellene, az ez a molesztálási ügy. Ezzel nemigen tudok mit kezdeni.. Apám nem fiatal, gondok voltak az egészségével; ha hazahívnak, hogy haldoklik, mit mondok neki? És hogyan élek utána együtt azzal, amit mondtam? Soha nem beszéltünk a témáról. Egyszer felhívott valami olyan szöveggel, hogy "azért talán nem voltam olyan rossz apád". Akkor nem tudtam semmit mondani, csak bőgtem, mert olyan valaki volt ott velem a szobában, aki nem tudott az ügyről.

Szóval a fenti pszichológussal nagy nehezen egyeztettünk egy időpontot, és én azóta is hezitálok, hogy akarok-e hozzá járni. Szimpatikus volt, profinak is tűnt, csak éppen az a bajom, amit ajánlott. Javaslata az volt, hogy a biztosan rendelkezésre álló két hónapban egyrészt tesztekkel/beszélgetéssel javítani lehetne az önismeretemen, másrészt megpróbálhatnék relaxációt tanulni (ami már egyszer nem sikerült, de az csoportos kurzus volt). Kategorikusan elutasítja viszont fenti problémám feldolgozását, az idő rövidsége miatt.

Nagyra értékelem az őszinteségét, és nem is hinnék neki, ha azt mondaná, hogy ebből a rózsaszín tablettából vegyek be hármat, és minden szép és jó lesz - csak éppen az az érzésem, mintha így egy szerkezetileg megrogyott épületen a festést javítgatnánk..

Ráadásul a közelgő elutazás miatt rengeteg a dolgom, az álláskereséstől a nyelvvizsgára készülésen keresztül a majd kiadandó lakásomban való munkákig. Sokat dolgozom is, az utolsó napig maximálisan akarok teljesíteni a munkahelyemen, mert a főnököm mindig hihetetlenül rendes volt velem (meg amúgy is). Ráadásul csak munkaidőben tudnék időpontot kapni. Tehát elég nagy terhet vennék a vállamra, ha belemennék most egy ilyen terápiába, és nem tudom, hogy érdemes-e. Például ha egy tesztből kiderülne, hogy félek a férfiaktól - nem félek -, hogyan lehetne ezt a tényt értékelni az említett probléma boncolgatása nélkül?

Röviden összefoglalva: érdemes-e egy amúgy is zsúfolt időszakban belemenni egy olyan terápiába, ami a leglényegesebb kérdést tudatosan nem célozza? Biztosan jót tenne az önismeret meg a relaxáció is, másrészt viszont a terápia időigénye (maguk a találkozások ill. az otthoni feladatok) és a munkából heti rendszerességgel való eltávozás csak növelné a stressz-szintemet..

Tekintettel arra, hogy az illető szakember sürgős választ kért (elfoglaltsága miatt), hálás lennék, ha mielőbb tudna válaszolni. Előre is nagyon köszönöm.