A pánik nem hisztéria, hanem betegség

Vágólapra másolva!

A rohamokban jelentkező szorongásos rosszullétek egyik típusa a pánikbetegség, melyet régen szív-neurózisnak is neveztek. A rohamok oka nem teljesen ismert, és a szorongás nem egy meghatározott, körülírt helyzetben jelentkezik, hanem teljesen váratlanul tör a betegre.
Sok tünet, mely a pánikroham alatt jelentkezik, utánozhatja számos szív-, tüdő-, emésztőszervi és idegrendszeri betegség tüneteit. Ez a hasonlóság tovább fokozza a pánikroham alatti szorongást és félelmet.
A pánikrohamok gyakran járnak az alábbi testi tünetekkel:
reszketés, gyors szívdobogás, szapora pulzus, izzadás, mellkasi fájdalom, légszomj, fulladásérzés, hányinger, görcsök, hasmenés, szédülés, fejfájás, kézzsibbadás, hidegrázás vagy hőhullámok, deperszonalizáció (olyan érzés, mintha elszakadt volna saját testétől).

A rohamot átélő egyén gyakran félhet az önkontroll elvesztésétől, megőrüléstől, vagy halálfélelmet élhet át. Nagyon ritkán jelentkezik egyszerre az összes fent említett tünet, de legalább négy egyidejű fennállása valószínűsíti a pánikroham diagnózisát.
A rosszullét alatt az egyén szeretne elmenekülni, megszabadulni a helyzettől, olyan érzése van, hogy valami borzalmas fog történni - meghal, szívinfarktust kap, megfullad, vagy elveszti önkontrollját. Az egyén fél, hogy a rosszullétek visszatérhetnek. A félelem miatt elkerülhet bizonyos helyeket vagy helyzeteket, amelyek kiválthatták a rohamot.

Gyakran már a tünetek kialakulásától való szorongás is kiválthatja a rosszullétet. Így agorafóbia alakulhat ki. Agorafóbiáról akkor beszélünk, ha az otthon vagy más biztonságos hely elhagyása nehézséget jelent, mivel az egyén fél, hogy nyilvános helyen rosszul lesz, vagy a tünetek jelentkezése esetén nem tudja gyorsan elhagyni a helyszínt.

Lehetséges szövődmények

A pánikbetegségre jellemző visszatérő szorongásos epizódok - a pánikrohamok - kétségbeejtőek lehetnek. A rosszullétek és az elkerülésük érdekében tett erőfeszítések teljesen uralhatják az egyén életét.
- Kezelés nélkül a rosszullétek évekig fennálhatnak. A betegség komolyan érintheti a családi, baráti és munkahelyi kapcsolatokat.
- Az élettér komolyan beszűkülhet. A beteg elkerül például bizonyos helyzeteket, amelyekben attól tart, hogy kialakulhat a rosszullét, még normális, mindennapi tevékenységeket is, mint a bevásárlás vagy az autóvezetés. A kezeletlen pánikbetegek szélsőséges esetekben végül nem merik elhagyni a házukat, ezt az állapotot nevezzük agorafóbiának.
- Nehézséget jelent a munkahelyi teljesítmény. A tünetek miatt az egyén vagy el sem jut a munkahelyére, vagy nem tud eljönni onnan. Lemondhat előléptetésről vagy kinevezésről, ha úgy hiszi, hogy ennek elvállalása esetén gyakrabban lehetnek pánikrohamai. Néhányan fel is mondják munkahelyüket. Sokan eljárnak ugyan dolgozni, de máshová nem nagyon.
- Súlyos depresszió alakulhat ki. A pánikbetegség vagy a depresszió tüneteit egyesek alkohollal vagy kábítószerekkel próbálják - sikertelenül - csillapítani. Súlyosabb esetben öngyilkossági gondolatok is jelentkezhetnek.
A pánikbetegség közvetlen veszélye, hogy fóbiához vezethet. Ennek oka, hogy ha valaki átélt egy pánikrohamot, a jövőben esetleg elkerüli azokat a helyzeteket, amelyekben a rosszullét kialakult.
Még ha nem alakul is ki ilyen súlyos fóbia, az életminőség komolyan romolhat kezeletlen pánikbetegség esetén.

Egy, a közelmúltban végzett vizsgálat úgy találta, hogy a pánikbetegek:
- nagyobb arányban válnak alkohol- és drogfüggőkké,
- nagyobb arányban kísérelnek meg öngyilkosságot,
- több időt töltenek kórházban,
- kevesebb időt fordítanak hobbira, sportra és egyéb szabadidős elfoglaltságokra,
- anyagilag másoktól függenek,
- érzelmileg és fizikálisan betegnek, az egészségeseknél kevesebbre tartják magukat,
- nem szívesen vezetnek otthonuktól nagyobb távolságra.

Kezelés és megelőzés

Nem kell megvárni, míg ezek a szövődmények kialakulnak. Fontos tudni, hogy a pánikbetegség gyógyítható. Megfelelő kezelés mellett a betegek 70-90 százalékánál megszűnnek, de legalábbis csökkennek a pánikrohamok, gyakran már néhány hét vagy hónap alatt.
Különböző képesítésű szakemberek foglalkoznak pánikbetegekkel. A klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a pánikbetegek többségénél a kognitív viselkedésterápia és a gyógyszeres kezelés kombinációja a leghatékonyabb terápia.