Anyám a párom

Úristen, az anyámat vettem feleségül! - sopánkodik egy brit online magazin levélírója, aki rájött: olyan lányba szeretett bele, aki hasonlít az anyjára, ráadásul a vele való kapcsolata egyfajta ismerős megnyugvással tölti el. A magyar szakember szerint éppen ez az ismerős érzés utáni tudattalan vágy az, ami miatt a pasik választottja sokszor az édesanyjukra hasonlít. Normális az ilyesfajta vonzódában gyökeredző szerelem? Anyuci kicsi fiainak nyomába eredtünk.

"Azok a lányok, akiknek harmonikus a kapcsolatuk az apjukkal, hajlamosak hozzá hasonló párt választani" - ez lvolt egy másfél évvel ezelőtti brtit kutatás végeredménye, amelyeről Times Online is beszámolt. Mivel e konklúzió szűkebb környezetünket is megosztotta, az eredmény nyomába eredtünk, és hamarosan kiderült, hogy nem feltétlenül ilyen egyszerű a képlet. Az általunk megkérdezett pszichológus szakértő ugyanis nem teljesen értett egyet tudósok állításaival, de azt elismerte, hogy a párválasztásban nagy szerepe van a szülői mintának.

"A fontos gyerekkori kapcsolatok - lehet ez apa-lánya, de akár az anyához, vagy testvérhez fűződő viszony is - amelyeknek vannak elintézetlen oldalai, nagyon erősen meghatározzák a felnőtt nő párválasztását" - mondta akkor a témával kapcsolatban C. Molnár Emma pszichológus. "Ez azért van, mert valahogy a lélek rendbe akarja tenni az rendezetlen kapcsolatokat, így aztán annak a karakternek, vagy annak hiánynak nyomán választ partnert, hogy ez teljesüljön."

Az eredeti angol cikk arról is beszámolt, hogy a nemzetközi kutatócsoport most azt próbálja meg kideríteni, hogy azok a férfiak, akik gyerekkorukban közel álltak az anyjukhoz, szintén előnyben részesítik-e azokat a nőket, akik a mamára hasonlítanak. Ennek a kutatásnak ugyan még nem publikálták az eredményét, de a Times ismét elővette a témát, ezúttal a pasik szemszögéből.

Kényelmetlen otthonosság

"Egy barátom, Paul, nemrég bevallotta, hogy az új feleségéről kiderült: éppen olyan, mint az anyja." - írja a Timesban Dr. Pam Spurr szexológus. A szakember szerint barátját ez egyfelől aggasztotta, másfelől viszont nagyon komfortos volt a viszonya a feleségével.

Pam Spurr szerint az a fajta választás nem ritka: a férfiak hajlamosak a szülői minta alapján társat választani, bár gyakran két-három év múltán derül ki, hogy a párjuk hasonlít az anyjukra. Addigra azonban meghoznak néhány döntést, összeköltöznek, esetleg megházasodnak, felfedezik magukat és rájönnek, milyen lehetett a szüleiknek együtt élni. Remélhetőleg boldogság mintáját veszik át - zárja le a témát a szakember.

C. Molnár Emma szerint is itt van az ilyen kapcsolatok veszélye, vagyis ha a férfi annak ellenére a szülői minta alapján választ társat, hogy megfogadta, az ő házassága nem olyan lesz, mint szüleié. A pszichológus szerint viszont a dolog bonyolultabb: a férfi nem egyszerűen az anyjához hasonló személyt keresi, hanem azt a mintát másolja, ahogy a szülei éltek.

"A férfi a kapcsolati minta ismerőssége miatt, hamarabb kezd egy olyan nővel, akivel otthonosan érzi magát - tekintet nélkül arra, hogy a fejében az a kép él-e, hogy "úgy szeretnék élni, mint a szüleim", vagy épp ellenkezőleg. Tehát a kognitív döntés, vagyis az, ami rá jellemző gondolati szinten, és az, ahol érzelmileg ő biztonságosan mozog, nagyon sok esetben nem esik egybe. Különösen azoknál a választásoknál igaz ez, ahol a szülői minta, mint elkerülendő negatív minta él a fejében."

Tapasztalatlan anyafüggők

A pszichológus szerint az ilyen esetekben óvatosan kell bánni a "beleszeretés" fogalmával.

"Itt két különböző dologról van szó: az egyik a vonzás, a másik pedig a tartós kapcsolat. Lehetséges, hogy a nővel, akit vonzónak tart a férfi, nem tud igazi közösséget vállalni, de még az is előfordulhat, az alacsony önértékelése miatt, a számára igazán vonzó nőhöz nem mer közeledni. Például azért, mert nincs meg a szükséges eszköztára, hogy férfiként megközelítse, meghódítsa."

"Az érett férfiság ugyanis több tapasztalat után alakul ki, viszont a párválasztás kényszere, szülőkről történő lecsatlakozás, a családalapítás, az fiatalabb felnőtt korra esik. Így ahhoz, hogy a férfi azt érezhesse, hogy képes nyitni, tud elfogadtatni, kell valami ismerősség, otthonosság érzés. Ez viszont abban a kapcsolat mintában rejlik, amit otthon tapasztalt".

C. Molnár Emma szerint bár a fiúk és a lányok párválasztásának motivációi különbözőek, bizonyos szempontból nincs sok különbség közöttük: "mindenkinek volt gyerekkora, tehát akár a fiúk, akár a lányok életének meghatározó szereplője volt az édesanya, és fontos a számukra az anyával való kapcsolat, illetve az, hogyan viszonyultak egymáshoz a szülők.