Az egyre erősödő teljesítményközpontúság és a piaci érdekek azonban elnyomják a szakemberek hangját, és így a szabad mozgásfejlődést akadályozó bébikompok, bébiülések, összecsukható szűk járókák lassan kötelező darabjai lesznek a gyermekszoba felszerelésének. Arról persze hallgatnak a reklámok, hogy ezek az eszközök az idő múlásával sokkal több kárt okoznak, mint hasznot. Hasonlóan vonulnak be a gyermeknevelés területére, mint a cumisüveg, amit régen csak szükséghelyzetben használtak, ma szinte elképzelni sem tudjuk, hogy felnőhet egy gyerek nélküle.
Út a harmonikus mozgásig
A gyermek idegrendszerének érése a születéssel még korántsem ér véget. Születés után rengeteg változás megy végbe a környéki idegrendszer és az agy szerkezetében is. A különböző területek csak lassan nyerik el végső funkciójukat. Az agyféltekék munkamegosztása még évekig alakul: a bal- vagy jobbkezesség sem dől el a születéssel. Az idegrendszer éréséért csak részben felelősek örökletes tényezők, itt komoly szerep jut a környezeti hatásoknak is. Vannak olyan agyterületek, melyek megfelelő fejlődéséhez meghatározott külső ingerek jelenléte szükséges. Az utóbbi években figyeltek fel arra a kutatók, hogy az egyensúlyozó (vesztibuláris) rendszer ingerlése milyen kitüntetett fontosságú az agyi folyamatok kialakulása és összehangolása szempontjából. Az ősember gyereke nem is szenvedett hiányt ilyen típusú ingerekből, hiszen életének első éveit anyjába kapaszkodva vagy testére kötve töltötte, így szinte folyamatosan mozgásban volt. A kultúra fejlődése azonban ínségesebb időt hozott a csecsemőknek: ma, amikor az első pillanattól a kiságy nevel, szinte alig kap ingereket a vesztibuláris rendszer. Sokkal jobb körülményeket biztosított ebből a szempontból a bölcső használata, a különböző hordozókendők alkalmazása, a ringatás a nem is olyan régmúlt paraszti világában.
Az első hónapok "passzivitása" után maga a gyermek kezd olyan mozgásformák elsajátításához, amelyek az idegrendszer és mozgásrendszer fejlődését biztosítják. Az újszülött gerince még egyenes, a fej emelgetésével, a hasra fordulással, hempergéssel, kúszással majd a négykézláb járással hosszú hónapok alatt formálódik ki rajta a felnőttekre jellemző két hajlat. Ugyanezek a mozgásformák vezetnek el az izomzat megfelelő megerősödéséhez. Az izmok ezáltal biztonságos támaszt képeznek az ízületeknek, csontoknak. E lassú érés és fejlődés segítségével jut a csecsemő odáig, hogy biztosan, szépen és könnyedén mozogjon.