Az világ egyik legnagyobb szoptatást segítő szervezete a La Leche Liga International. A LLLI az ötvenes években alakult az USA-ban, ahol akkoriban szinte ritkaságszámba ment, ha valaki gond nélkül szoptatta a gyerekét. Néhány fiatal anya - akik barátnők is voltak egyben - elkezdte keresni a helyzet okát, és arra jutottak, hogy bizony az egészségügytől hiába várnak segítséget. Saját tapasztalataikat összevetve, a hozzáférhető tudományos eredményeket áttanulmányozva találtak egy irányt, ami mentén elindultak. Szemléletüket egyre több anya követte. Az alapítók várandós és nemrég szült anyákat hívtak össze lakásukra, beszélgettek velük a szoptatásról, átadták saját tapasztalataikat. Kiderült, hogy ez a módszer hatékonyabb annál, mint amikor az orvos, vagy védőnő adja szinte utasításként a "tanácsokat": a tapasztalt anyák hitelesebben, nagyobb empátiával fordulnak a segítségkérőkhöz, és soha nem kényszerítik rá szemléletüket, soha nem mondanak értékítéletet. Az La Leche Liga a WHO által is elismert szervezetté vált, világszerte alakulnak újabb és újabb csoportjai. A La Leche Liga Magyarország tizenegy éve segíti az édesanyákat.
A Liga tanácsadói nem csupán a mindennapi gyakorlati kérdésekhez adnak útmutatást. A Liga egységes szemléletet alakít ki a családról, az anya gyerek kapcsolatról, a gyermekgondozásról, és általában a gyerekes életmódról. Ezt tükrözi az a tíz pont, ami összefoglalja a La Leche Liga filozófiáját.
A szoptatással megvalósult anyai gondoskodás az a mód, amely a csecsemő szükségleteit a legtermészetesebben és leghatékonyabban érti meg és elégíti ki.
A szoptató anya szervezete mindig alkalmazkodik a csecsemő igényeihez: a baba adott állapotának és életkorának megfelelő tejet termel. Más a tej összetétele, ha a baba koraszülött, más újszülött korban, fiatal csecsemőkorban, és az elválasztódás idején. Más reggel, délután és éjszaka, más a szoptatás első perceiben és a vége felé. Ahhoz, hogy az anya szervezete érzékelje a csecsemő igényeit, és annyi, és olyan tejet termeljen, amire éppen szükség van, az anyának meg kell értenie a gyermek jelzéseit, arra kell törekednie, hogy kielégítse szükségleteit. Természetes körülmények között ez zökkenőmentesen létrejön. Mai előítéletekkel, tévhitekkel, stresszel teli világunkban sokszor csak külső segítséggel, és állandó megerősítéssel alakulhat ki az anyai ráhangolódás, ami a szoptatáson kívül a gyermek érzelmi, értelmi fejlődéséhez is jó alapot ad.
Az anyának és a csecsemőnek minél előbb és minél többet együtt kell lennie, hogy szoros kapcsolatukat és az elegendő tejellátást megalapozzák.
Ma a medikalizált szülés korát éljük, amelyben sokszor huszadrangúnak tekintik az anya és a gyermek kapcsolatát. Nem ritka, hogy a szülészeti intézményekben évtizedek óta megdőlt tudományos tételekre hivatkozva teszik lehetetlenné a korai szoptatást és az anya és a gyerek folyamatos együttlétét. Tény, hogy a szoptatási problémák jó része a kórházi ellátás hiányosságaiból fakad, ezek közül csak az egyik az anya és az újszülött indokolatlan elválasztása. Minden gyereknek más az igénye, más a temperamentuma - az újszülöttnek és az anyának az első napokban össze kell szokni, össze kell csiszolódni, hogy zökkenőmentesen indulhasson a szoptatás. Az anya szervezete csak akkor biztosít elegendő tejet, ha a baba megfelelő gyakorisággal és intenzitással szopik. Mindent meg kellene tenni, hogy ez a helyzet létrejöhessen már a szülészeten, de otthon is.
Az első években a kisbaba számára az édesanyjával való intenzív együttlét olyan alapvető szükséglet, mint a táplálék.
A pedagógiai-pszichológiai képzettségű olvasóknak talán nem kell bizonygatnom, a fenti tényt. Mindannyian emlékszünk arra a vizsgálatra, ami a kiváló körülmények között, de anya nélkül - "futószalagon" - nevelt csecsemők életéről, és haláláról szólt. Az egyszemélyes kötődés szükségessége nem mítosz, hanem tény. A személyes kötődés nélkül nevelkedő gyerekek legyengülnek, értelmi és testi fejlődésük lelassul, sokan meghalnak, mindenféle "indok" nélkül. A főemlősök az anyjuk bundájába kapaszkodva nőnek fel, anyjukkal egy fészekben alszanak, bármikor szophatnak. Miért gondoljuk, hogy az ember kivétel - csak azért, mert az utóbbi évezredekben sajátos civilizációt alkotott? Az embergyerek valójában egy homo sapiens-kölyök, akinek levegőre, táplálékra és szoros testi kapcsolatra van szüksége ahhoz, hogy fejlődni, épülni tudjon - és, hogy ugyanezt megadhassa majd saját kölykeinek.
Az anyatej a legkiválóbb gyermektáplálék.
Az anyatej több száz összetevőjéből csak néhány tízet azonosítottak eddig a tudósok. Csak ha a legismertebb alkotóelemeket nézzük, már akkor is meggyőződhetünk arról, hogy képtelenség olyan mesterséges tápszert előállítani, amely hasonlóan értékes lenne, mint az anyatej. A női tej ugyanis fajazonos fehérjét tartalmaz, amire soha nem alakulhat ki allergia. A tehéntejfehérje, a szójafehérje viszont közismert allergének, még akkor is nagyban veszélyeztetik a babák immunrendszerének kiegyensúlyozott működését, ha mesterségesen kisebb szakaszokra bontják őket. A kezeletlen anyatej élő anyag: aktív, harcra kész fehérvérsejteket tartalmaz, amelyek megvédik a babát a korokozók támadásaitól. Az anyatej ezen kívül megfelelő mennyiségben tartalmazza azokat a hormonokat, hormonszerű anyagokat és enzimeket, amelyek szükségesek a baba életműködéseihez, de az éretlen szervezet még nem tudja őket kellő mértékben előállítani. Az anyatejes baba tehát nem csak táplálékot, de védelmet és segítséget is kap a nap huszonnégy órájában.
Az egészséges, időre született csecsemő számára mindaddig az anyatej az egyetlen szükséges táplálék, amíg kb. fél évvel a születést követően szilárd étel iránti igényét nem jelzi.
Az igény szerinti szoptatás biztosítja, hogy mindig elegendő tej álljon a baba rendelkezésére. A tej mennyisége magától nem csökken, csak akkor, ha bizonyos betegségek, szokatlan hormonális folyamatok lépnek fel, vagy a gyerek nem kielégítő állapota, illetve nem megfelelő szoptatási gyakorlat miatt túl kevés tej ürül a mellből. A tej tehát alapállapotban elég. A minősége sem romlik a hónapok során, teljes mértékben kielégíti a gyermek folyadék és táplálékigényét. A korai hozzátáplálás az anyatejben található hasznos anyagok fölszívódását gátolja, és - mivel a főzelékkel etetett gyerek kevesebbet szopik - az anyatej apadásához vezet.