Tetőívek alatt

Buda egyik kellemes pontján akadtak rá arra a lakásra, amely nem szokványos értelemben vett tetőterével megmozgatta fantáziájukat. A térformálást belsőépítészre bízták, azzal a megjegyzéssel, hogy szeretik a nagy, tágas tereket és a fényt. Élményeik alapján vonzódnak a mediterrán országok lakberendezési kultúrája iránt, de éppúgy szeretik a modernizmus letisztult és elsősorban praktikumot hangsúlyozó gondolkodásmódját is.
A háromemeletes társasház legfelső szintjén lévő, érdekes építészeti megoldású kétszintes lakás ragasztott fatartós íves mennyezete és a dísztégla falfelületek megteremtették a lakás karakterét. Ez az építészeti sajátosság adta meg az alaphangot Vystup József belsőépítész munkájához is.

Az alsó szinten minimális beavatkozással az előtér és a nappali közötti válaszfalat lebontották. A tér kitágult, izgalmas átlátást biztosítva a lépcsőre. A funkcionális átvezetést a megkomponált beépített szekrény és padkaelem biztosítják. Ezen a szinten az egyetlen ajtóval határolt helyiség a fürdőszoba.

Az épület teljes keresztmetszetét elfoglaló lakás déli fekvésű konyha-étkező egységét az északi oldalon álló nappalival összeköti a hosszanti fal előtt futó, ablakmagasságig épített polc. A fürdőszoba mészhomok téglával burkolt fala és a reggeli napfényt bebocsátó ablakok határolta tér átfordul és kapcsolatot teremt a lakás két legtávolabbi pontja között.