Jogi ügyek: lakásvásárlási illeték, közös házassági név

Amennyiben jogi problémái vannak, e-mailben fordulhat ügyvédeinkhez tájékoztatásért, tanácsért. A kérdéseire rövid időn belül válaszolunk, és az érdekes kérdéseket a válaszokkal együtt a Női lapozó oldalain is megjelentetjük. Itt teheti fel a jogásznak a kérdéseket.

Házasságkötés után felvehetem a férjem nevét kötőjeles formában? Engem most Kiss Dalmának, vőlegényemet pedig Kovács Tamásnak hívják. A férjezett nevem Kovács-Kiss Dalma lenne.

Erre 2004. január elsejét követően lesz lehetőség. Ezt a formát nevezik az úgynevezett közös házassági névnek.

* * *

Hány éves koráig lehet a gyermeket adókedvezményként igénybe venni az éves adóbevallásnál? Ameddig a gyermek iskolába jár nappali tagozaton? Vagy csak addig, amíg be nem tölti a 18. életévét?

Az úgynevezett családi adókedvezmény a kedvezményezett eltartottak után vehető igénybe. Kedvezményezett eltartott az szja-törvény értelmében az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátást (családi pótlékot) folyósítanak, ideértve azt is, aki a nevelési ellátásra saját jogán jogosult, a magzat (ikermagzat) a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig) és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Családi pótlék a közoktatási (nem felsőoktatási!) intézményben tanulmányokat folytató gyermek után jár, ebben az évben a 22. életév betöltéséig.

* * *

Jár-e családi pótlék az egyetemen vagy főiskolán tanuló gyermekek után?

Nagykorú gyermek után csak akkor jár családi pótlék, ha egyetemen vagy főiskolán nappali tagozaton tanul és van a családban másik, még kiskorú, családi pótlékra jogosult gyermek. Ebben az esetben ugyanis a gyerekszámba be kell számítani a felsőoktatási intézményben tanuló gyermeket is. Amennyiben nincsen kiskorú testvére, nem jár családi pótlék utána. A családi pótlék folyósításához csatolni kell az iskolalátogatási igazolást is. 1998. évi LXXXIV. tv. 13. §

* * *

Két éve vásároltam egy hatlakásos társasházban egy lakást. A társasháznak van egy 1000 négyzetméteres udvara, ami az alapítólevél szerint osztatlan közös tulajdonnak számít. A régebbi lakók erre a területre garázsokat építettek - engedély nélkül természetesen -, az udvarban szintén az osztatlan közös tulajdonon autószerelő műhelyt üzemeltetnek. Lehet-e osztatlan közös tulajdont kisajátítani ily módon, ha bármelyik tulajdonos nem egyezik bele?

A közös tulajdonban álló területrész használatáról a tulajdonostársak jogosultak dönteni. Az természetesen jogellenes, hogy a közös terület használatából egyeseket az akaratuk ellenére kizárnak. Mivel Ön ezzel a használati renddel vásárolta meg az ingatlant, annak megváltoztatását csak a bíróságtól kérheti.