Húsvéti előkészületek a Míves Tojás Múzeumban

Virágvasárnapon, március 24-én délután 14 órától tojásfestő verseny lesz a Baranya megyei Zengővárkonyi Tájház Míves Tojás Múzeumában. Minden résztvevő két eredeti műalkotásával jelentkezhet a versenyre, s a bírálóbizottság ezek értékelésével választja ki a virágvasárnapi döntő 15 versenyzőjét. A jelentkezők korábbi és helyszínen készült alkotásaiból a nap folyamán alkalmi kiállítást rendeznek.

A nagyhéten délutánonként tojásfestő bemutatókat tartanak, így az érdeklődők megismerhetik a tojásdíszítés mesterfogásait, a különböző módszereket és technikákat. Bárki asztal mellé ülhet, s népművészek segítségével, saját kezűleg elkészítheti az ünnepre szánt hímes tojásokat. A szükséges alapanyagot, eszközöket a múzeum biztosítja a vállalkozó kedvű látogatóknak.

Aki inkább otthon próbálkozna, annak az otthoni tojásfestéshez mintalapot, festéket, írókát és hasznos tanácsokat tartalmazó egységcsomagot és képes albumot kínál a múzeum. Aki nem érez magában elég kedvet a tojásfestéshez, mégis szívesen díszítené otthonát szép hímes-tojásokkal, vagy ajándékozna azokból, vásárolhat a múzeumban kiállított legszebb példányokról készült másolatokból.

A különféle programok mellett a múzeumban kiállított mintegy kétezer díszített tojást is érdemes megnézni. A tojásdíszítés hagyományán kívül megismerkedhetnek a húsvéti népszokásokkal is. A múzeum feliratai, tárlatvezetői öt nyelven magyarul, németül, angolul, hollandul és franciául adnak részletes információt az érdeklődőknek.
A Zengő lábánál lévő Zengővárkony megközelíthető a 6-os úton, Pécstől 17 km-re a zengővárkonyi elágazásnál letérve.

Tojásfejek - mókás ajándék

Kedves ajándékot vagy asztaldíszt készíthetünk, ha füvet hajtatunk tojáshéjban. A fű 4-5 nap alatt nő meg, így hamar el kell kezdenünk az előkészületeket, hogy húsvétra szép legyen.

Szükséges: fűmag, laza föld, temperafesték vagy alkoholos filc, ecset.

Először is le kell fejezni a tojásokat - kifújjuk, majd pengével óvatosan leszedjük a tojáshéj felső részét. A száraz tojáscsészére fessünk arcot, vagy tetszőleges mintát, és állítsuk tojástartó dobozba. Érdemes alkoholos filcet használni, hogy a fű locsolásakor ne maszatolódjon el a rajzunk.
Töltsük meg a héjat kevés földdel, és szórjuk bele a fűmagot, erre szórjunk egy kevés földet, és mindig tartsuk nedvesen. Amikor előbukkannak a fűszálak, tegyük napos helyre. Amikor a fű kellő hosszúságú, csináljunk belőle frizurát, és állítsuk a kívánt helyre.

Miért tojik a húsvéti nyúl tojást?

A régi pogány hagyományok egy része beépült az európai kultúrába és a keresztény vallásba is, ünnepeink nagyrészt pogány eredetűek. A tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap a pogány hagyomány szerint Ostra istennő napja volt, a tavasz ünnepe.
A húsvét angol Easter, vagy német Oster elnevezése a germán tavaszistennő Ostra nevéből ered.
Ostra az újjászületés, a termékenység istennője, tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással kezében, lábánál nyulakkal, feje felett repkedő madarakkal ábrázolják. Fejét tavaszi virágokból font koszorú ékesíti. Az istennő és a kezében lévő tojás a természet, az emberek újjászületését, a tavaszi ébredést szimbolizálja.
Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat.
A pogány tavaszünnep az idők során összeolvadt a keresztények húsvéti ünnepével. Ez az ünnep egyben az emberiség azon hagyományait viszi tovább, miszerint akkor élhetünk harmóniában a természettel és a természetfeletti erőkkel, ha alkalmazkodunk a természeti ciklusokhoz, az évszakok változásához, a Nap és a Hold járásához. A természet újjászületése egyben az ember újjászületése is, ezt ünnepeljük.

Madárfészek ajándékba

A húsvéti ajándékozás szokása is régi. Húsvéti kosarakat tojással, kiscsirkével, nyúllal már a régiek is ajándékoztak egymásnak. Az első húsvéti kosarat Assisi Szent Ferenc kapta, aki a böjt hat hetét egy napos itáliai szigeten töltötte. A szigeten csak apró állatok laktak, és így társa a legenda szerint csak egy apró nyúl volt, aki madárfészekből készült húsvéti kosarat adott neki. Ezzel fejezte ki Szent Ferencnek a sziget lakóinak szeretetét.
A húsvéti kosár később már gallyakból és levelekből készült, ma pedig már szalmából vagy gyékénykosárból, fűvel bélelve. A kosárba a finomságokat a nyuszi hozza, így a hímes tojást is. Édességeket csak a tizennyolcadik század végétől találunk a kosarakban. Kiscsirkét, kisnyulat azért ajándékoznak húsvétkor, mert ezek már az új évben született jövevények, így az újjászületést szimbolizálják.

Ajánlat
A Míves Tojás Múzeum honlapja

Korábban
Sztártojások kalapács alatt

Mit hozzon a nyuszi?
Tojásdíszítés mesterfokon
Tarkabarka húsvéti díszek
Húsvéti dekorációk