A nők és a szex

Háztartásbeli passzív szexistennő, visszafogott, monogám feleség, laza, "egyéjszakás" kalandokat hajhászó csaj. A nők szexhez való viszonya a 20. században.

A prűd viktoriánus korban a férfiakat születésüknél és természetüknél fogva szexuális lényeknek tekintették, a nőket pedig aszexuálisnak. Persze mindenki gyakorolta a szexet, ugyanakkor senki sem beszélt róla, s ez a kettősség másban is megmutatkozott. Viktória uralkodónő ugyanis, míg a homoszexualitást elítélte, a leszbikusságot nem tekintette törvényellenes dolognak. A brit uralkodónő nem tudta felfogni, hogy miért folytatna viszonyt egymással két nő.

Az első világháború

A férfiak harcoltak, a nők pedig a gyárakban dolgoztak, így sokkal nagyobb mobilitásra tettek szert, ezzel saját pénzt és szociális szabadságot nyerve. Egyre erősödő emancipáció jellemzi ezt az időszakot, ami megmutatkozik abban, hogy 1918-ban a nők szavazati jogot kaptak, de még mindig nem ismerték el a női szexualitás tényét. Ebben az időben a női mozgalmak sokkal inkább a férfiakkal voltak elfoglalva, azzal, hogy rávegyék őket viselkedésük és hozzáállásuk kontrolálására. Törekvésük nem arra irányult, hogy ráébresszék a őket, hogy a nők is szexuális lények és élvezni is tudják ezen adottságukat, hanem inkább arra, hogy a nők kiszolgáltatottságát megszüntessék.

Orgazmus receptre

A világháború utáni években (20-as, 30-as) az emberek szórakozni akartak, elfelejteni a rengeteg szörnyűséget, így a nők társadalomban betöltött szerepe is megnyílt. Ez a fajta nyitottság egyfelől megmutatkozott a divatban: a nők elhagyták fűzőiket, harisnyás lábaikat bátran kivillantották a ruha alól, a táncban: szabadabb, lazább mozgású tánc, a charleston lett divat. Ebben az időben a kondomok a női klinikák elérhető tárgyává váltak, s az ún. "masszírozószerkezetnek" (vibrátor) is egyre több hódolója akadt, hiszen üzletben árusították.

A vibrátorokat az 1880-as években fejlesztették ki, hogy az orvosok gyorsabban tudják eljuttatni a nőket az orgazmushoz, mert a manuális stimuláció túl sok időt vett igénybe. Nem, nem tévedés, akkoriban orvoshoz menni egy "orgazmuskezelésre" teljesen normális és elfogadott cselekedet volt. A két világháború között a fiatalok lázadóbbak lettek, bátrabban igyekeztek önállósulni, kevésbé titkolták szexuális kíváncsiságukat és igényeiket. A 30-as években csillapodott az érzéki örömök kergetése, s a 40-es években a morális eszmék teljes mértékben visszatértek.

Szex csak a férjjel

Attól függetlenül, hogy a második világháborúban a katonák kondomokat kaptak, a nem házastárssal történő szexuális együttlétre rosszallóan tekintettek. A nők - ha szerencséjük volt - megtapasztalhatták a fergeteges szex élményét, a szenvedélyt, de csak férjeikkel. Mindez optimális esetben az első gyermek megszületéséig tartott, ezután nem járt a feleségnek a szex.

A háztartásbeli istennő

A háború után az 50-es években a nőknek továbbra is a családi otthon lett a helye, a passzív háztartásbeli nő az istennő, aki mindenben megadja magát férjének, még a hálószobában is. Elvis és a rock and roll azonban totálisan megőrjítette még őket is.

Az énekes hús-vér jelenléte közelebb hozta a korábban bálványozott, filmsztárok ideál képét - úgymond elérhetővé tette őket -, de a nőkben lappangó feszülő vággyal nem sok mindent tudtak kezdeni.

Az erre az évtizedre értett szexuális forradalom egészen egyszerűen azt jelentette, hogy a nők megmártóztak a férfiideál keltette vágyban.