A szülőnek évente mennyi plusz táppénzes nap jár a gyermekek után az életkorukat figyelembe véve?
A szülők döntése alapján a gyermek(ek) nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
Ezen felül betegség esetén (a gyermek 12 éves koráig) fizetés nélküli szabadság illeti meg a szülőt a gyermek otthoni ápolására, amelynek idejére táppénzt igényelhet. Ennek időtartama:
Szocpol utólag
Két évvel ezelőtt új lakást vásároltunk, amihez kedvezményes hitelt vettünk fel. Gyerekünk még nincs, de szeretnénk minél hamarabb. Úgy tudjuk, a szocpol nekünk is jár a gyerek megszületésekor, de milyen összegben vehetjük azt igénybe?
A gyermek megszületését követően felvehetik a szocpol (lakásépítési kedvezmény) kedvezményt a még fennálló kölcsöntartozás csökkentésére. Az összeget nem kapják kézhez, hanem azt a automatikusan a kölcsöntartozásukra (tőketartozás) számolják el. Sajnos a szocpol összegét illetően a két évvel ezelőtt hatályos szabályokat kell alkalmazni. Tehát nem a jelenlegi összegre, hanem az "akkori" összegre lesznek jogosultak.
Főállású anya
Feleségem jelenleg gyeden van a harmadik gyermekünkkel, ami hamarosan lejár. Úgy tervezzük, hogy továbbra is otthon maradna mint főállású anya. A munkaszerződése azonban még mindig érvényben van. Milyen lehetősége van a feleségemnek a munkaviszonya megőrzésére? Jogosult-e főállású anyaként fizetés nélküli szabadságra, vagy fel kell mondania, illetve a munkáltatója mond fel neki? Ha megszűnik a munkaviszonya, akkor jár a felmondási idő és végkielégítés? Mielőtt a feleségem főállású anya lesz, van-e lehetősége a gyes/gyed alatt felhalmozódott szabadságát kivenni? Egyáltalán mennyi szabadság jár arra az időre?
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény rendelkezik az ún. gyermeknevelési támogatásról. (A köznyelvben az ilyen ellátásban részesülő szülőt emlegetik hivatásos anyának.) A gyermeknevelési támogatásra az a szülő (nem kizárólag édesanya) jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.
Munkajogi szempontból a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot csak a gyermek 3 éves koráig köteles biztosítani, kivéve a tartósan beteg gyermeket (ekkor a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyesben részesül). Ha tehát a felesége a fizetés nélküli szabadság (gyes) lejárta után nem kíván visszamenni dolgozni, úgy fel kell mondania. A felmondási időt - ellenkező megállapodás hiányában - le kell tölteni, végkielégítésre pedig nem jogosult (Végkielégítés csak a munkáltató felmondása esetén fizetendő). Tekintve, hogy a szülési szabadság (24 hét) és a fizetés nélküli szabadság első évére jár a rendes szabadság, ennek időtartama a felmondási időben beszámítható.
Annak sincs akadálya, hogy a munkaviszonyt - fizetés nélküli szabadsággal - továbbra is fenntartsák, ha ebbe a munkáltató beleegyezik. A gyermek hároméves kora után ugyanis a fizetés nélküli szabadság engedélyezése nem kötelező.