Szegedi szilánkok

A Belvárosi Híd

Füllesztő kánikulában, rettentő hőgutában jól esik egy fagylalt a patinás, legendás Virág-cukrászda teraszán, esetleg a vele szemben lévő kisebb egységben. Hancúrozó gyerekek, kissé fáradtnak tűnő, babakocsit toló konszolidált anyukák, kispapák és nagypapák nyalják a sztracsatellát, mozartot, banánfagyit, tiramisut (hej, mikor még csak csoki, vanília, puncs volt!) A Hősök teréhez képest csekély a turisták száma, a japán hordák és a germán törzsek vagy elkerülik Szegedet, vagy csak azért nem láthatóak, mert a borzalmas meleg elől menekülve sziesztáznak a szállók légkondicionált szobáiban.

A rakpart

A Dóm-téren már látni pár félelmet nem ismerő, szívós turistacsoportot, de az igazi meglepetés a Tisza-parton bandukoló embert éri: itt nem ritka nagy, műanyag gombos, klasszikus, csíkos pizsamában, papucsban slattyogó beteg, aki a közeli klinikáról lépett le, hogy kórházi cuccban tegyen egy laza kis sétát a folyóparti tölgyek alatt. A hihetetlenül szocreál Szabadság úszóház előtt is két ilyesféle, bizarr jelenés battyog, kedélyesen beszélgetnek, miközben szemrevételezik az igen alacsony vízállású Tiszát, a motorcsónakok rozsdásodó korlátú kikötőjét.

A Lapos

Szemben, a Laposon, nagy élet van. A szegedi Copacabanát ellepik a barnulni vágyók seregei, szól a zene, hideg a sör, így minden adott az élvezethez. Az ingyenes, homokos partész mellett a két részre vágott, fűvel borított strand üzemel, szintén tele van. A virágokkal feldíszített Belvárosi Híd tövében is idilli a hangulat, békés, türelmes pecások nézik a lassan csordogáló vizet, a rakpart lépcsőin ücsörgő, csókolózó tinédzserek éppen megfeledkeznek a külvilágról. Kenuk, kajakok hasítják tempósan a vizet, miközben egy ifjú legény fadarabot hajigál be a vízbe: a megtermett, nem épp fajtiszta kutyája pedig lankadatlanul dolgozik, ugrik vissza újra és újra a vízbe.

A Múlt is ránk köszönt a híd oldalán díszelgő feliratot olvasgatván: "Épült a három éves terv második évében, a magyar munkások és mérnökök szaktudásának, szorgalmának és szocialista öntudtának bizonyságául."

A Móra Ferenc Múzeum előtt rendben üzemel a szökőkút, kisebb-nagyobb családok időznek itt, jobbára árnyékos padokon. Emlékezetes, hogy a nyolcvanas évek tán legsikeresebb hazai ifjúsági filmjének, a Szerelem első vérig-nek itt vették fel a nyitójelenetét (mikor Bery Ary céltudatosan felpattan a kőoroszlánra, megtalálja a szerelmetes üzenetet, majd leugrik, bokáját kificamítván, szánalmat keltve így szőke osztálytársnőjében. A lányban persze feltámadnak a féltő, anyai ösztönök és természetesen ágyban köt ki az ifjú pár). A parti Halászcsárda is a régi, már este hatkor is víg cigányzene szól, cincogó hegedűszó lepi el az előtte terpeszkedő játszóteret.