- Reggel nem szoktam strandra járni - nézett körül Csisztu Zsuzsa nyolckor, a szikrázó napsütésben. - Sőt, az utóbbi időkben pedig már egyáltalán nem járok strandra. Nálam a pihenés inkább a csendről szól, ami a strandokon nincs meg. Jobban érzem magam a saját kertemben, madárcsicsergéssel, de ha lehetne választani, egy kis tengert odatennék a kert végébe. Májusban már voltam a tengernél, szerencsére. A főszezont elkerülöm, inkább elő- vagy utószezonban szoktam üdülni menni, így el lehet kerülni a tömeget.
- Sikerült levizsgázni, de a tanulás nem ment volna a strandon, ott elkalandozik az ember figyelme - válaszolt a riporterek kérdésére. - Fontos a tanulás, ebből nem csinálok titkot. Két diplomám van, tizenkét éve vagyok a szakmában, de semmi sem biztos. A jogi végzettség jól jöhet még a jövőben, bármi előfordulhat. Lehetnék akár egy cégnél is, mely sportolókat szponzorál. Tudnám, hogy kinek, mi kell.
- Én a tévézésnek azt a részét szeretem, amelyet mostanság kevesebbet gyakorolhatom - folytatta. - Az emberekkel való igazi, valós kommunikációt szerettem a tévézésben és ebből most nekem kevesebb jut, de tettre készen várom az új feladatokat. Szerintem az ember előre ne ígérjen semmit. Augusztusban lesz öt éve, hogy a TV2-nél vagyok és ez a hűségről szól. Számon vagyok tartva, így sokat köszönhetek a cégnek. A párom és köztem lévő korkülönbség egyáltalán nem zavar, mindenki más, ezen nincs mit magyarázni. Természetesen gyereket is szeretnénk majd, de vannak olyan dolgok, melyeket az ember elhatározással elérhet, de akadnak olyanok, melyeket a Jóistenre kell bízni.