Újra divat a csótányfuttatás

Versenycélokra kitenyésztett, különleges csótányokat futtatnak, sőt, fogadásokat kötnek a bajnokokra néhány felkapott berlini lokálban vagy zártkörű rendezvényeken - adta hírül a francia hírügynökség. Az 1975 óta Berlinben élő, orosz festő, Nyikolaj Makarov tetőtéri lakásában eldördül a startlövés, és a versengő csótányok - Iván, Dukát, III. Olga és a többiek, összesen heten - rohamra indulnak a hét elkülönített pályán. 

A versenyt a házigazda rendezte 52. születésnapja alkalmából, és a 100 fős, válogatott közönség kivetítőn is élvezheti az eseményeket. "Uraim és hölgyeim, a mi hőseinknek semmi közük az önök konyháját gyötrő, póri svábbogarakhoz" - hirdeti nagy hangon a ceremóniamester. "A mieink nevezetes ősök leszármazottai. Különleges kiképzésben részesülnek. Szeretettel neveljük őket" - teszi hozzá.

Nyikolaj Makarov, a sikeres festő helyezi a bogarakat a versenypályára. A csótányokat szomszédos műterméből hozta át, ahol mintegy százhúsz ügető svábbogár él gondos felügyelet alatt, valamennyi a Certamen currentium blattarum fajtából - árulta el a csótány-istállómester az AFP tudósítójának.

"Edzőjük - egy ukrán - hetente egyszer jön megfuttatni őket. Arra is kiképzi a bogarakat, hogy szokják a kamerát" - ismertette a művész, aki Berlinbe érkezése óta, csaknem három évtizede futtatja csótányparipáit a legfelkapottabb berlini helyeken: az emigráns Wolf Biermann lakásában, a Paris-Barban, vagy éppen a Berlinalén, a filmfesztiválon.

"Képzeljük csak magunkat a svábbogarak helyébe! A kétméteres pálya annyi nekik, mint nekünk a 100 méteres síkfutás" - jegyzi meg a Tolsztoj-szakállas festő.

A versenyek elhunyt hősei viváriumokban nyugszanak, ki-ki rövid sírfelirat alatt: "Orlov tábornok és szárnysegédei, Vlagyimir és Szergej". Vagy Tamara, aki bajnoki érme alatt alussza örök álmát: "A saját, Salt Lake Cityben szerzett aranyérme nyomta agyon."

A verseny a célegyenesnél tart, ádáz küzdelem dúl a legnagyobb, 7 centis termetű Iván, a "ravaszdi" Pionír és Pamír között, aki "szülőföldjén igazi hős".

"A svábbogárfuttatásnak orosz történelmi hagyományai vannak, amelyeket magammal hoztam az emigrációba" - magyarázza Makarov. "A cári udvarban nagy népszerűségnek örvendtek a csótányversenyek. Az emigráns oroszok, akik a Fekete-tengeren át menekültek a kommunizmus elől, Konstantinápolyban nemesi kutyabőröket osztogattak az ottani bogaraknak, amelyek jóval nagyobbak, mint a moszkvaiak" - fűzte hozzá.

A Mihail Bulgakov Menekülés című regényében halhatatlanná tett csótányversenyek a párizsi orosz emigráció körében is hallatlanul népszerűek voltak. Makarov arra számít, hogy hamarosan a francia fővárosban is feléleszti a nemes tradíciót.

Pamír szakítja át a célszalagot, és az amerikai Andy Hasse, aki egyenesen ezért érkezett Londonból, besöpri a fogadások eredményét. Még mindig nem hiszi el, hogy képes volt 50 eurót tenni a győztes csótányra: "A vodka tehet róla" - dünnyögi.