Luke a festői Cornwallban született (kábé 1973-ban), s igazából földije, a későbbi barát, Aphex Twin (Richard D. James) alkotói sikerei késztették arra, hogy a köz elé bocsássa sajátos szerzeményeit. Első kiadója, a Rising High még ambient kompozíciókat várt tőle (bármit is jelentsen ez), ám végül egész mást kapott - sírni persze senkinek sem kellett.
Az ifjú alkotó első publikációját máris Wagon Christ néven jegyezte (a Gas Fish című opusz a Volume 9 válogatáson szerepel) - ez a név azután rajta is ragadt, hogy mást ne mondjunk, legutóbbi, a következőkben tárgyalandó zseniális lemezét (Sorry I Make You Lush) is ezen a művésznéven adta ki.
Luke Vibert, kihasználva, hogy a már két említetten kívül még számos más álnéven publikál, a lehető legkülönfélébb műfajokban és stílusokban alkotott egyaránt jelentőset - bár az sem meglepő, hogy minden szerzeményén jól felismerhetően ott az alkotó markáns jele: kevesen vannak, akik ilyen különleges érzékkel vegyítenék a populáris zenei hagyományt (jazz, funk, pop, easy listening, rock, vagy bármi) a kortárs, tört ütemű (sajátosan, egyénien felépített) tánczenei alapokkal.
Többek között Plug néven drum'n'bass-lemezeket is publikált - az 1996-os Drum & Bass for Papa a maga izgalmas hangzásával markánsan elüt a tucat-jungle-lemezektől. Plug-korszakából - mondjuk kóstolóként - mindenkinek ajánlanánk a Versatile Crib Funk című szerzeményt vagy a Nine Inch Nails-nek készített remixet (Perfect Drug).
Luke Vibert alighanem csúcsközelben jár a szerzeményei kiadásával megtisztelt kiadók számát tekintve is: Rephlex, Ninja Tune (itt jelennek meg mostanában a Wagon Christ-lemezek), Virgin/Astralwerks, Law & Auder, Rising High (a korai dolgok), Brue Planet/Blue Angel (A Plug lemezek kiadója), Nothing, Cooking Vynil (a BJ Cole-lal közös lemez), Planet Mu (közös munka Mike Paradinas-szal), Electro Bunker Cologne, Mo' Wax - s akkor még nem beszéltünk számolatlan kiadó több köbméternyi válogatáslemezéről.
Meg arról sem, hány számot kevert újra/formált a maga képére Vibert valamely művészneve alatt - a különösen finom Vibert-remixek közül külön érdemes megemlíteni az 1995-től a Ninja Tune-nál publikált újraértelmezéseket (dj Food: Turtle Soup, 2 Player: Extreme Possibilities, Coldcut: Atomic Moog 2000, Funki Porcini: Carwreck), nem is szólva az Aphex Twin-, Tortoise-, Moloko-, Laika-, Meat Beat Manifesto-, Tipper-, David Sylvian-, Squarepusher-, Lamb- stb. átkeverésekről.
Jellemző, hogy Luke Vibert legjobb barátai között ott találjuk sok tekintetben rokonlelkű alkotótársait, a már említett Aphex Twinen kívül Squarepushert (Tom Jenkinson) és Mike Paradinast (alias Mu-ziq, Jake Slazenger) - rendszeresen remixelgetik egymás számait, alkalmanként közösen turnéznak, esetleg kicserélik régi hangmintáikat.
Mondanunk sem kell, Luke Vibert mostanában is feltűnően aktív: az utóbbi években elkészült munkái közül különösen figyelemre méltó a pedálos steelgitár koronázatlan királyával. BJ Cole-lal közös nagylemez (Stop The Panic) - az együttműködés korántsem ért véget, s ezt jelzi, hogy a legfrissebb BJ Cole-nagylemezen is találunk Luke Viberttel közös szerzeményt.
S 2004 sem múlhat el Luke Vibert (Wagon Christ) -lemez nélkül: a már említett idei album (Sorry I Make You Lush - Ninja Tune) minden előzetes várakozást felülmúlt.
-minek-