A hasonlat nem véletlen: a kínai-kanadai srácra nagy hatást gyakorló távol-keleti harcművészetek filozófiája beépült munkájába. Minden stílust megtanult és a lemezjátszó korongjához érve halálos fegyverként alkalmazza őket. Többezer lemezes parkjából bogarássza ki a legmegfelelőbb hangot, hogy új ütemmé, dallá szkreccselhesse.
De hogyan kezdődött? 1987-88 táján járhatunk a kanadai Vancouverben... Az ifjú Erik Yick Keung San a Public Enemy és a De La Soul hatása alatt van, de egy nap a kezébe kerül egy Coldcut-lemez, és minden megváltozik. Különös dj-karrier veszi kezdetét.
Amikor a Ninja Tune csapata Montrealban turnézott, egy ottani kocsikázásuk során Kid Koala első mixtape-je, a Scratchcratchratchatch szólt a magnóból. A srácok el voltak ragadtatva a teljesen újszerű lemezjátszó-használattól és a lemezek efféle humorral átszőtt értelmezésétől, olyannyira, hogy ez a lemez lett a Ninja első tengerentúli kiadványa.
1996-ban jelent meg a Scratchappyland, amely a remixek és fellépések tucatjait jelentette, például egy közös amerikai turnét olyan Ninja Tune-művészekkel, mint dj Food vagy Vadim. 1998-ban a billentyűs Money Mark meghívta Kid Koalát a zenekarába, majd őket a Beastie Boys a Hello Nasty világturnéra.
2000-ben jelent meg a széleskörű ismertséget hozó, Carpal Tunnel Syndrome című album, amelyben az oly jellegzetes, saját rajzaival készült képregény és játék is megtalálható. Ahogy ő jellemzi koncepcióját: "Kis sztorikat akarok csinálni, mindegy, hogy ceruzával vagy a lemez egy darabjával, nekem egy és ugyanaz. Amikor gyerek voltam, a kislemezeimben imádtam a kis lapozgatós könyvecskéket, talán ez is inspirálta a saját borítóimat. Ha megérted a humort a rajzolt részekben, a zenében is át fog jönni."